Az ördög a munkahelyen sem alszik – akár tízmilliós bírság is járhat munkahelyi balesetért

Bármikor megtörténhet, mégis keveset beszélünk róla. Minden vállalatnak elsődlegesnek kell tekintenie a munkavállalók biztonságát. Ha mégis megtörtént a baj, érdemes tisztában lenni a munkáltatói kötelezettségekkel. Összefoglaltuk, hogy munkahelyi baleset esetén milyen dokumentumokat kell elkészíteni, illetve hogy kinek, és mikor kell elküldeni őket.

Sokan azt gondolják, csak a tényleges munkavégzés során bekövetkezett balesetet tekinthetjük munkahelyi balesetnek, de ez távol áll a valóságtól. Ha anyagbeszerzés közben eltörjük a kezünket, az üzemi étkezdében ránk borul a forró leves, sőt, ha éppen hazafelé tartunk a céges kocsival, és eközben ér szerencsétlenség, akkor is a munkahelyi balesetről beszélünk.

A munkáltató felelőssége, hogy szigorúan betartsa a munkavédelmi előírásokat és gondoskodjon arról, hogy minden dolgozó ismerje és kövesse a biztonságos munkavégzés szabályait. Ezen felül kötelessége a szükséges védőeszközök biztosítása, és rendszeres ellenőrzése.

De akármennyire is körültekintő, balesetek sajnos igenis előfordulnak. Ha megtörténik, az elszenvedő vagy az eseményt észlelő személynek azonnal jelentést kell tennie a felettesének. Az eljárás attól függ, hogy mennyire súlyos a sérülés.

Ha nem okoz munkaképtelenséget, könnyebb a helyzet, mert nincs lejelentési kötelezettség, viszont ilyenkor is érdemes kivizsgálni a helyzetet cégen belül, hogy megelőzzük a hasonló incidenseket. Ha munkaképtelenség áll fenn, munkáltatóként bejelentési kötelezettségünk van, ezt legkésőbb a balesetet követő hónap 8-áig tehetjük meg.

Az alábbi dokumentumok szükségesek:

• baleseti napló
• baleseti meghallgatási jegyzőkönyv
• munkabaleseti jegyzőkönyv
• A módosító munkabaleseti jegyzőkönyv
• A jegyzőkönyv kitöltési útmutatója
• A baleset helyszínének kódszáma
• munkabaleseti jegyzőkönyvek összesítője

Súlyos sérülést vagy halált okozó munkahelyi baleset esetén ezen felül csatolnunk kell

• a meghallgatási jegyzőkönyveket;
• a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot;
• a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot;
• az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot;
• az üzembe helyezést dokumentáló iratot;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot;
• a kockázatértékelést dokumentáló iratot;
• a fényképfelvételeket, videófelvételeket;
• a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

Kisebb sérülések esetén (1-3 napon belül gyógyuló) a baleseti bejelentőt csak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek kell elküldeni, míg súlyosabb esetekben a területileg illetékes Munkaügyi Felügyelőség és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is tájékoztatást kap.

A körülményeket részletesen kell rögzíteni - például tanúk meghallgatásával, helyszínrajzzal és fényképekkel - hogy könnyen kiderüljön, mi történt a baleset során és milyen okból. A pontos leírás segít eldönteni, ki volt a felelős. Ha a dolgozó hibázott vagy volt gondatlan, akkor nem jogosult kártérítésre. Ha a sérült munkavállaló elégedetlen a munkáltató eljárásával, akkor a Munkaügyi Felügyelethez fordulhat.

Az ügymenet fontos része továbbá a szükséges iratok helyes kitöltése. Ha a baleseti bejelentő rosszul van kitöltve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) könnyen azt feltételezheti, hogy a munkáltató a baleset okozója, és ebben az esetben a munkaadó köteles lehet a sérültnek kifizetni a súlyos orvosi kezelés költségeit, amelyek lehetnek több százezres vagy akár milliós nagyságrendűek is!

Látható, hogy munkahelyi baleset esetén rengeteg dokumentumra van szükség. A MUBI-val egy helyen tárolhat és kezelhet minden iratot, könnyen és átláthatóan, így egy ellenőrzés során nem kell tartania semmilyen büntetéstől. Kérjen ajánlatot itt, vagy próbája ki ingyenes próbaverziónkat!

Források: Biztositas.hu, Hogyankell.hu, Piac és Profit, Das.hu, OMMF