Így építi le a vállalatokat a munkahelyi stressz

A munkahelyeken fellépő pszichoszociális kockázatok súlyos hatással vannak az egyénre és a vállalatokra egyaránt. Ebben a cikkben feltárjuk, hogyan rombolja le a vállalatok teljesítményét és gazdasági stabilitását egyaránt, ha nem veszi elég komolyan a munkavállalói mentális egészségét és jólétét.

A munkavédelem hagyományosan a fizikai és kémiai veszélyekre koncentrál, de szerencsére egyre több cég felismeri, hogy a pszichoszociális tényezőkkel is számolnia kell. Egy 2013-as, európai felmérésben a megkérdezettek közül háromnegyede azt állította, hogy a munkahelyen átélt stressz nem fizikai tényezőkből fakad, hanem pszichoszociális vonatkozású. Továbbá, több mint a felük állította, hogy a stressz "nagyon gyakori" vagy "elég gyakori" a munkahelyükön.

Mi az a pszichoszociális kockázat?

Ahogy az 1993. évi Munkavédelmi Törvény is tartalmazza, a pszichoszociális kockázatok a munkahelyen olyan helyzeteket és hatásokat jelentenek, amelyek stresszt vagy lelki problémákat okozhatnak a munkavállalókban. Ezek lehetnek például konfliktusok, nehéz munkarend vagy a munkahelyi bizonytalanság.

Néhány példa:

1. Munkahelyi stressz: nagyon magas munkaterhelés, szoros határidők, vagy az elvárások és a képességek közötti egyensúly hiánya meghatározó stresszforrás lehet.
2. Konfliktusok, ellentétek: személyes vagy szakmai konfliktusok, negatív viszony a munkatársakkal vagy a főnökkel, nem megfelelő kommunikáció, társas támogatás hiánya.
3. Munkahelyi bizonytalanság: egymásnak ellentmondó elvárások és a szerepek tisztázatlansága, leépítések vagy a változások miatt érezhető elégedetlenség, rosszul szervezett céges változások, megélhetés bizonytalansága.
4. Munka és magánélet egyensúlyának hiánya: ha a munkavállalók nem találják az egyensúlyt a munkavégzés és a magánéletük között, az súlyos stresszforrást jelenthet. Ez általában a túlzott munkaterhelés eredménye.
5. Mobbing és zaklatás: a mobbing a munkahelyi zaklatás megfelelője a szaknyelvben. Jó példa erre a munkatársakkal vagy a vezetőséggel való problémás interakció, súlyosabb esetben lelki, testi vagy szexuális bántalmazás, diszkrimináció.

Mit mond a tudomány?

Kristensen egy dán kutató, aki sokat foglalkozott a témával, 2005-ös tanulmányában hat kulcsfontosságú összefüggést tárt fel az alábbi tényezők között:

• Munkahelyi követelmények: A magas vagy alacsony munkahelyi követelmények stresszt okozhatnak.
• Hatáskör/ kontroll: A munkavállalóknak, akiknek van hatáskörük a munkájuk felett, fejlődési lehetőséget kínál, míg az alacsony hatáskör potenciális stresszforrás lehet.
• Munka értelmessége: Ha a munka értelmesnek tűnik, akkor ez fejlődési lehetőséget jelent, de ha értelmetlennek érzik, akkor stresszor lehet.
• Jutalmazás: Az alacsony jutalmazás a munkavállalók számára stresszforrás lehet, míg az adekvát jutalmazás fejlődési lehetőséget nyújthat.
• Előreláthatóság: Az alacsony előreláthatóság, vagyis a fontos tervekről és változásokról való hiányos információ stresszt okozhat.
• Támogatás a felettestől és a munkatársaktól: Az alacsony támogatás stresszt generálhat, míg a magas támogatás fejlődési lehetőséget teremthet a munkavállalók számára.

Miért fontos a pszichoszociális kockázatok kezelése?

A hosszú távon átélt stressz nem csak fizikai, de lelki egészségromláshoz is vezet: megjelenthet kiégés, szorongás vagy depresszió a munkavállalónál. Emellett viselkedési változásokat is okozhat, valamint károsíthatja a kognitív képességeket - a koncentrációt, a memóriát és a döntéshozatalt – melyek elég fontos pillérei a munkavégzésnek.

Számos nemzetközi és hazai kutatás arra utal, hogy az egészségügyi problémák és a munkaképtelenség között szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat gyakran vezet hiányzásokhoz és a munkahelyi teljesítmény csökkenéséhez.

Az ilyen kockázatok figyelmen kívül hagyása hosszú távon komoly következményekkel járhat, például:

1. Csökkent munkateljesítmény: A stressz, a szorongás és a depresszió csökkentheti a munkavállalók hatékonyságát és kreativitását. Kutatások bizonyítják, hogy a magas stressz szint a munkabalesetek esélyét is növeli.
2. Magas fluktuáció: Az elégedetlen munkavállalók hajlamosak a munkahelyváltásra, ami növeli a cég számára a munkaerő megtartásának és képzésének költségeit.
3. Fizikai egészségügyi problémák: A krónikus stressz és szorongás hosszú távon fizikai egészségügyi problémákhoz is vezet, mint például szívbetegségek vagy emésztőrendszeri zavarok. Egy brit felmérés szerint a stressz 2015-16-ban az összes munkával kapcsolatos megbetegedés 37%-át, és a betegség miatt kihagyott munkanapok 45%-át okozta.
4. Munkahelyi konfliktusok és csapatösszetartás hiánya: A pszichoszociális kockázatok növelhetik a konfliktusokat a munkahelyen és csökkenthetik a csapatok összetartását.

Hogyan kezeljük?

Üzleti szempontból is érdemes megvizsgálni a kérdést, mert a fent taglalt következmények mind költségnövekedéssel járnak, amelyek elkerülhetőek lennének a kockázatok gondos azonosításával és csökkentésével, hasonlóan a fizikai veszélyekhez. A pszichoszociális kockázatok kezelése az alkalmazottak és a munkáltatók közös felelőssége. A következő lépések segíthetnek a kockázatok csökkentésében:

• Felmérés és értékelés: Az első lépés az, hogy felmérjük a terepet és azonosítsuk, milyen pszichoszociális kockázatokkal kell számolnunk a vállalatnál. Ennek során fontos az alkalmazottak véleményét is figyelembe venni.
• Megelőzés: Tegyünk prevenciós intézkedéseket a kockázatok minimalizálására, például munkahelyi stresszkezelési programok vagy a konfliktuskezelő tréningek bevezetésével.
• Kommunikáció és támogatás: Biztosítsunk nyitott kommunikációt a munkavállalók és a vezetőség között. Kínáljunk pszichológiai támogatást és segítséget a stresszel vagy szorongással küzdő dolgozóknak.
• Munka és magánélet egyensúlyának támogatása: Tegyünk határozott lépéseket azért, hogy a munkavállalóknak ne csak munkából álljon az egész élete. Fontos a magánélet, a pihenés, a családdal eltöltött idő, hiszen egy boldog alkalmazott jobban is teljesít. A rugalmas munkaidő vagy távmunka lehetősége is segíthet ebben a kérdéskörben.
• Felülvizsgálat és fejlesztés: Folyamatosan vizsgáljuk felül a munkahelyi környezetet és a pszichoszociális kockázatokat, és szükség esetén bátran változtassunk!

Források: Munkahelyi Stressz Info, Oshwiki