Támogatás-megvonás is jöhet, ha nem tartjuk be a munkavédelmi szabályokat – erről is tárgyalt a bizottság

Jelentős témákat vitattak meg az Országos Munkavédelmi Bizottság június 11-i plenáris ülésén: szó volt a munkavédelem hazai helyzetéről, az orvosi alkalmassági vizsgálatok új rendjéről, sőt még az agrártámogatások szociális feltételrendszeréről is. A munka világát érintő változások nemcsak a szakmát, de a munkavállalókat és munkáltatókat is érintik.

Az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) 2025. június 11-én tartotta soron következő plenáris ülését, amelyen számos aktuális és jelentős kérdést vitattak meg. A tanácskozáson részt vett többek között Dr. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Dr. Zöld-Nagy Viktória, a munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkár is.

A plenáris ülés levezetését Dr. Dudás Katalin, a munkavállalói oldal ügyvivője látta el. A napirendet a résztvevők egyhangúan elfogadták, majd megkezdődött a részletes szakmai munka.

Napirendi pontok – fókuszban a munkavédelem helyzete, az orvosi alkalmasság és a szociális feltételesség

1. A munkavédelem nemzetgazdasági helyzete

Az ülés első kiemelt témájaként Nesztinger Péter, az NGM főosztályvezetője ismertette a közel 130 oldalas jelentés legfontosabb sarokpontjait. Mint elhangzott, a munkavédelem helyzete javuló tendenciát mutat, különösen az egyéni védőeszközök biztosításának területén. Az előzetes bejelentés alapján végzett ellenőrzések is hasznos visszajelzéseket hoztak. A területi munkavédelmi szervek munkájának hatékonyságát jól mutatja a hozzájuk beérkező megkeresések növekvő száma. A nemzetközi feladatok is bővültek, részben a magyar EU-elnökség révén.
Külön említést kapott a GINOP projekt, amely kisvállalkozások munkavédelmi eszközbeszerzését támogatja, összesen 4 milliárd forintos kerettel.

2. Rendeletmódosítás a munkaköri orvosi vizsgálatokról

A következő napirendi pontban Domokosné Dr. Nagy Ágnes osztályvezető adott tájékoztatást a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról, amely a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatát szabályozza. A tervezet társadalmi egyeztetésen is járt már, de az ott beérkezett észrevételek még feldolgozás alatt vannak. Az előterjesztő kiemelte, hogy a módosítás célja a szabályozás korszerűsítése és egyes belügyi rendeletek hatályon kívül helyezése.

3. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok – gyakorlat a változások után

A napirendi pontokat felcserélve került sor a munkaköri alkalmassági vizsgálatok új rendjével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok bemutatására. Domokosné Dr. Nagy Ágnes elmondta, hogy a hatóság idén január óta 1307 munkáltatót ellenőrzött, amelyek 44 253 munkavállalót érintettek. A vizsgálatokat 79 munkáltató mulasztotta el lefolytatni, és mindössze az érintett munkáltatók 5%-a (67 cég) döntött úgy, hogy nem végeztet alkalmassági vizsgálatot, ahol már nem kötelező.

Több felszólaló – köztük Mandrik István, Kovács László és Dr. Felszeghi Sára – is megerősítette, hogy főként a kis- és mikrovállalkozások azok, akik élnek a könnyítéssel, ám gyakran félreértelmezik a szabályokat, ami hosszabb távon problémákat okozhat. A nagyobb cégek inkább megtartották a korábbi gyakorlatot.

4. Szociális feltételesség – új szabály a támogatásokhoz

A plenáris ülés során az Agrárminisztérium részéről Dr. Baksa Adrienn ismertette a szociális feltételesség bevezetésének részleteit. Az EU célja, hogy az agrártámogatások kifizetése összekapcsolódjon a munkajogi és munkavédelmi szabályok betartásával. Ennek hazai szabályozása már előrehaladott állapotban van.

A tervezet szerint, ha egy gazdálkodó megsérti a szabályokat, meg is vonhatják a támogatását – a jogsértések súlyosságától függően négy kategóriában (elhanyagolható, enyhe, közepes, súlyos). Összesen 89 munkavédelmi és 19 foglalkoztatási szabály kerül be ebbe a rendszerbe.

Zárásként: egyre több területen kapcsolódik össze a munkavédelem a gazdaság más ágaival

A plenáris ülés tanúsága szerint a munkavédelem továbbra is kiemelt jelentőségű terület, amely szorosan összefonódik más szakpolitikai kérdésekkel, legyen szó egészségvédelemről, foglalkoztatásról vagy épp agrártámogatásokról. Az ülésen elhangzott tapasztalatok azt mutatják: miközben a szabályozás rugalmasabbá vált, a felelős vállalkozói gyakorlat és a tudatos munkavállalói hozzáállás kulcsszerepet kap a jövőben is.