MUBI
Vissza a hírekhez
Egyéb

Több mint kétmilliárd forint bírságot osztottak ki a munkaügyi ellenőrök

Több mint 2,1 milliárd forint munkaügyi bírságot szabtak ki 2025 első kilenc hónapjában a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrök. Bár az ellenőrzések száma csökkent, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt, és továbbra is a munkaidővel, túlórával és nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok dominálnak.

MU
MUBI szakmai csapat
Munkavédelem, tűzvédelem és compliance
Több mint kétmilliárd forint bírságot osztottak ki a munkaügyi ellenőrök

Több mint 2,1 milliárd forint munkaügyi bírságot szabtak ki 2025 első kilenc hónapjában a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrök. Bár az ellenőrzések száma csökkent, a jogsértő munkáltatók aránya nőtt, és továbbra is a munkaidővel, túlórával és nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok dominálnak.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2025. január 1. és szeptember 30. között országos szinten vizsgálta a munkáltatók gyakorlatát, az eredmény pedig egyértelmű: bár kevesebb ellenőrzés zajlott, a szabálytalanságok aránya nőtt.

A hatóság összesen 9 505 munkáltatót ellenőrzött, és megállapította, hogy tízből majdnem hét jogsértően foglalkoztatta dolgozóit. Ez 38 ezer munkavállalóból több mint 22 ezret érintett közvetlenül.

Ennyibe került a szabályszegés

A januártól szeptember végéig tartó időszakban a hatóság:

  • 1 768 munkaügyi bírságot szabott ki, összesen több mint 2,1 milliárd forint értékben,
  • közel 4 400 figyelmeztető határozatot hozott,
  • valamint 111 esetben külön bírságolta a külföldi munkavállalók jogsértő foglalkoztatását, 830 millió forintot meghaladó összegben.
  • az érdemi döntések kétharmada nem járt pénzbírsággal, vagyis sok munkáltató „csak” figyelmeztetést kapott

A feketefoglalkoztatás továbbra is tarol

A jelentés szerint a feketefoglalkoztatás továbbra is a leggyakoribb jogsértés, vagyis sok helyen még mindig előfordul, hogy a munkavállalót bejelentés nélkül dolgoztatják. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Egyre több gond akadt a munkaidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban. 2025 szeptemberéig 7 215 munkavállalót érintettek ilyen jellegű jogsértések – ez jóval több, mint egy évvel korábban.

A leggyakoribb hibák:

  • nincs rendesen meghatározva a munkaidőkeret,
  • hiányzik a munkaidő-beosztás, vagy nem közlik írásban,
  • a túlórát „eltüntetik”, így nem fizetik ki, vagy nem adják ki szabadidőben.
A hatóság szerint ezek a problémák sokszor a jogszabályok nem ismeretéből fakadnak, de nem ritka az sem, hogy szándékosan próbálják elfedni a túlóráztatást. Leginkább érintett ágazatok: gépipar, kereskedelem,vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás.

Munkaidő-nyilvántartás: van, de nem úgy, ahogy kellene

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok több mint 6 300 dolgozót érintettek. Gyakori volt, hogy:

  • a nyilvántartás nem volt naprakész,
  • az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen,
  • vagy utólag töltötték ki, „emlékezetből”.

Akadt olyan eset is, amikor nem a tényleges munkavégzést, hanem csak a munkahelyen eltöltött időt vezették – ami teljesen félrevezető.

A hatóság szerint sok munkáltató egyszerűen nem érdekelt a valós adatok rögzítésében, mert így könnyebb eltitkolni a bérrel, túlórával vagy pihenőidővel kapcsolatos visszaéléseket.

Kevesebb bérügy, de még mindig sok a gond

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések száma ugyan csökkent, de még így is több mint 4 ezer munkavállalót érintettek.

A legjellemzőbb problémák közé tartozik a hiányos vagy hibás bérjegyzék, a munkabér késedelmes kifizetése, a pótlékok elmaradása, főként túlóra esetén.

Sokszor a munkaidő-beosztás és a ténylegesen ledolgozott idő eltérése miatt maradt el a rendkívüli munka megfelelő ellentételezése.

Papírok nélkül az utcán

Jelentősen nőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor a munkaviszony megszűnésekor nem adták ki a kötelező igazolásokat, és nem számoltak el a dolgozóval.
Ez közel 1 900 munkavállalót érintett.

Gyakran együtt járt ezzel: az utolsó bér kifizetésének elmaradása, a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltásának hiánya és a munkaviszony megszűnésének be nem jelentése az adóhatóságnál. A hatóság szerint ezekben az ügyekben sokszor megromlott munkáltató–munkavállaló kapcsolat, vagy akár felszívódott cég áll a háttérben.

Szabadság papíron megvan, a valóságban nincs

Bár összességében csökkent a szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma, továbbra is előfordult, hogy:

  • a nyilvántartásban „kiírt” szabadság alatt a dolgozó valójában munkát végzett,
  • nem biztosították az évente egyszer járó legalább 14 egybefüggő pihenőnapot.

Ez is érdekelheti

Összes hír

Kérdése van a fentiekkel kapcsolatban?

Az élő bemutatón a saját dokumentumain nézzük meg, mit érint Önöknél, és mi az, ami már rendben van.

Foglaljon időpontot