Valóban nehéz ma munkát találni Magyarországon?

A magyar munkaerőpiac látszólag stabil, a munkanélküliség alacsony. Valójában azonban a cégek kivárnak, az ipar lassul, és egyre több dolgozó kerül hosszú távon perifériára.

Bár a hivatalos statisztikák szerint alacsony a munkanélküliség, a valóság sokkal árnyaltabb: a cégek kivárnak, az ipar lassul, a bérek emelkedése megállt, és egyre több magyar dolgozó kerül hosszú távon perifériára. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt arról, mi áll a háttérben, és miért nélkülözhetetlenek a vendégmunkások a nagy beruházásokhoz.

A legfontosabb gondolatok az interjúból

1. A cégek kivárnak, nem pótlódik a létszám
A vállalatok egyre gyakrabban hagyják üresen a megüresedő pozíciókat. Ez a „csendes leépítés” lassan, de folyamatosan csökkenti a foglalkoztatotti létszámot, miközben a potenciális aktív korú népesség évente 35–40 ezer fővel fogy.

2. Ipari visszaesés és belső munkaerő-tartalékok
Az ipar közel két éve gyengélkedik, főleg a német gazdaság lassulása és a visszaeső megrendelések miatt. Több ágazatban a vállalatok 2–5 százalékos kihasználatlan állománnyal működnek, csökkentek a túlórák és sok munkavállaló tényleges jövedelme is visszaesett.

3. A kvalifikált munkaerő sem biztonságban
Nemcsak az alacsony képzettségű dolgozók, hanem adminisztratív és mérnöki-műszaki területeken dolgozók is veszélyben vannak. A digitalizáció és a nyugat-európai országok „hazatelepítő” folyamatai miatt a magas hozzáadott értékű munka is csökkenő tendenciát mutat.

4. Az álláskeresők fele hosszú távon kiszorulhat
A jelenlegi mintegy 216 ezer regisztrált álláskereső fele nem vonható be az elsődleges munkaerőpiacra rövid vagy középtávon. Egészségügyi, mentális, képzettségi és mobilitási korlátok együttesen zárják el őket a munkavállalástól.

5. Vendégmunkások nélkül nincs nagyberuházás
A magyar munkaerő-tartalék nem elegendő a nagy létszámú projektekhez, ezért bizonyos ágazatokban elengedhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók bevonása.

6. Lassuló bérdinamika, növekvő feszültségek
A béremelések 2026-ra 5–7 százalék körül alakulnak, miközben a pályakezdők és a tapasztalt dolgozók közötti bérfeszültség nő. Bár az átlagkereset 2028 végére elérheti az egymillió forintot, a régiós összehasonlításban Magyarország továbbra is lemaradásban van.