Ezek a munkák vannak a legnagyobb veszélyben a mesterséges intelligencia miatt

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre gyorsabban fejlődik, úgy borulhat fel az a munkavilág, amit eddig ismertünk. Nem a jövőben – most. A kérdés már nem az, hogy elvesz-e munkahelyeket az AI, hanem az, hogy melyeket veszi el először. És persze: mit tehet az, aki érintett lehet?

A mesterséges intelligencia félelmetes sebességgel fejlődik. A nagy kérdés az, hogy meddig tart, mire teljesen átformálja a munkaerőpiacot. A PwC, a McKinsey és a Világgazdasági Fórum előrejelzései szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munka világát 2050-re - írja az amerikai Forbes.

A becslések szerint a jelenlegi állások akár 60%-át is jelentősen át kell majd alakítani az AI miatt. Az automatizálás és az intelligens rendszerek a munkahelyek szerves részévé válnak.

A kreatív szakmák nincsenek biztonságban

A mesterséges intelligencia már nem csak a számításokban jeleskedik – elkezdett beszélni, rajzolni, írni is. A grafikus tervezők, szövegírók és újságírók munkáját alapjaiban rengetheti meg az olyan fejlesztések megjelenése, mint a DALL-E vagy a GPT-alapú tartalomgyártó rendszerek, amelyek tömegével képesek vizuális és szöveges tartalmakat előállítani.

Egy 2024-es kutatás szerint (Pew Research Center) 2035-re a médiaiparban dolgozók 30%-át válthatja ki automatizálás. Bill Ackman befektető az X-en (korábban Twitter) arról írt, hogy a reklámpiacot hamarosan elárasztják az AI által gyártott tartalmak. Ugyanakkor szerinte a valódi történetmesélés, az emberi kreativitás, és a művészi szintű alkotás hosszabb ideig megőrzi jelentőségét – ezek teljes kiváltása még várat magára.

Az irodai rutinmunkák ideje is lejár

Az AI különösen kegyetlen a monoton, ismétlődő feladatokkal: adatrögzítés, adminisztráció, alap könyvelés, ügyfélszolgálati rutin – ezek szinte mind teljesen automatizálhatók.

Egy 2024-es brit kutatás (Institute for Public Policy Research) szerint az adminisztratív feladatok 60%-a automatizálható. Ha egy feladat szabályok mentén működik, az AI előbb-utóbb gyorsabb, pontosabb és olcsóbb lesz benne, mint bármelyikünk.

Az ilyen típusú, ismétlődő adatmunkák az elsők között tűnhetnek el, ahogy az AI egyre pontosabb és jobban méretezhetővé válik. Az Egyesült Államokban már most több mint egymillió ilyen állás megszűnése van kilátásban a következő néhány évben.

Könyvelés és adatelemzés?

De nem csak az adminisztráció van veszélyben. Könyvelés, pénzügyi modellezés, alap szintű adatelemzés – ezek is erősen sebezhetőek.

A Bloomberg például olyan AI-vezérelt fejlesztésekkel bővítette pénzügyi elemzőplatformját, amelyek már most gyorsabban képesek jelentéseket készíteni, mint az emberek. A JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon szerint a rutinszerű banki feladatok automatizálása már zajlik, és 2030-ra az elemzői pozíciók akár 20%-a is megszűnhet.

A jogi szektor sem menekül. Jogi asszisztensek, szerződésírók, kutató jogászok – mind veszélyeztetettek. A Stanford Egyetem 2025-ös tanulmánya szerint az olyan AI-eszközök, mint a Harvey vagy a CoCounsel, már 90%-os pontossággal képesek dokumentumelemzésre és jogi kutatásra. Ray Dalio külön kiemeli, hogy az AI képes hatalmas adathalmazokat átlátni és rendszerezni – ez komoly fenyegetést jelent például az akadémiai vagy tanácsadói kutatói munkákra is.

És mi a helyzet a programozókkal?

Meglepő lehet, de az alap szintű programozás is veszélybe került. Az AI már képes kódot írni, javítani, hibát keresni. Nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség programozókra – de azokat, akik sablonos, egyszerű feladatokat látnak el, hamarosan algoritmusok válthatják ki. A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint 2040-re a programozási feladatok 40%-a automatizálható lesz.

A jövő programozója inkább felügyel, tervez, finomhangol – nem pedig kódol gépiesen napi nyolc órában.

Scott Bessent pénzügyi szakértő szerint ugyanakkor a mesterséges intelligencia köré épülő új szerepkörök – például a kiberbiztonság – növekedni fognak. A hagyományos, szabványosított STEM-munkák (természettudomány, technológia, mérnöki és matematikai területek) viszont lassan átadják helyüket az algoritmusoknak. Az igazán komplex, áttörést jelentő kutatás-fejlesztés még hosszú ideig emberi vezérlést igényel.

Kik vannak még biztonságban?

Szerencsére nem minden szakma cserélhető le. Azok a területek, ahol emberi kapcsolat, empátia, kreatív döntéshozatal vagy vezetői stratégia szükséges, egyelőre még biztosabb talajon állnak.

• Bár az AI-alapú diagnosztikai rendszerek és robotikus sebészet rohamosan fejlődnek, az olyan munkák, ahol empátia, kapcsolatépítés és érzelmi intelligencia szükséges – például ápolás, terápia vagy szociális munka – sokkal nehezebben automatizálhatók. Egy 2023-as kutatás szerint az egészségügyi adminisztrációs feladatok 25%-a eltűnhet 2035-ig, de a beteggel való közvetlen kapcsolatban lévő feladatokat nem lehet gépekre bízni.
• Hasonló a helyzet az oktatásban is, különösen az olyan területeken, mint a filozófia, etika vagy kisgyermeknevelés. Ezekben a szerepkörökben nemcsak tudás átadása, hanem érzelmi érzékenység, személyes jelenlét és alkalmazkodás is kell. Az OECD 2024-es jelentése szerint 2040-re a tanítási feladatoknak csupán 10%-a lesz automatizálható.
• Vannak olyan feladatok, amelyeket egyelőre még nem tud kiváltani a gép: ilyen például a jogi stratégiaalkotás vagy a bírósági képviselet. Ezekhez továbbra is szükség lesz emberi megérzésre, tapasztalatra és morális ítélőképességre – amivel a mesterséges intelligencia (még) nem rendelkezik.
• Az innovatív vezetők, kutatók, kreatív szakemberek, akik nemcsak végrehajtanak, hanem kérdeznek, alkotnak, megértenek – nos, ők egyelőre jól állnak. Jamie Dimon és Bill Ackman egyaránt hangsúlyozzák: a stratégiai vezetés, a bizonytalanságban való eligazodás és a csapatok inspirálása továbbra is kifejezetten emberi kompetencia marad. Ezeket nem lehet „kiadni” algoritmusnak – legalábbis belátható időn belül nem.

Mit tehet az, akinek a munkája veszélyben van?

• A legfontosabb, hogy ne ragaszkodjunk a régi világ kényelméhez. A munkapiac új szabályok szerint működik, és aki nem tanul, nem alkalmazkodik, az könnyen lemarad.
• Tanuljunk új készségeket. Különösen fontosak lesznek az olyan „emberi” képességek, mint a kritikus gondolkodás, kreativitás, érzelmi intelligencia.
• Keressük azokat az ágazatokat – például az egészségügyet vagy az oktatást –, amelyeket kevésbé fenyeget az automatizálás.
• Értsünk az AI-hoz. Nem kell fejlesztőnek lenni, de ha tudjuk, hogyan segítheti a munkánkat, máris előnyben vagyunk. A digitális jártasságok fejlesztése kulcsfontosságú a mai munkaerőpiacon.

Automatizáció = Versenyelőny. És ebben a MUBI is segíthet.

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több iparágat átalakít, nemcsak az a kérdés, mely állások tűnhetnek el – hanem az is, kik lesznek azok, akik előnyt kovácsolnak az új helyzetből.

Az automatizáció ugyanis nem csak veszély: lehetőség is. Aki időben felismeri, hogy a digitalizációval költséget, időt és energiát takaríthat meg, az hosszú távon versenyelőnyre tehet szert – legyen szó gyártásról, szolgáltatásról vagy éppen adminisztrációról.

A MUBI éppen ebben segíti partnereit. A cég rendszere átláthatóvá és egyszerűbbé teszi az adminisztratív feladatokat, miközben csökkenti a hibák számát, gyorsítja a folyamatokat és tehermentesíti a dolgozókat. Legyen szó munkavédelmi dokumentációról, nyilvántartásokról vagy kötelező ellenőrzésekről – a MUBI digitális platformja leveszi a terhet a vállalkozások válláról. Részletek itt!