Ki a felelős a csapatépítő tréningen bekövetkezett balesetért?

A nyár nemcsak az üdülés, hanem a csapatépítés ideje is. Ilyenkor számos vállalat arra törekszik, hogy fejlessze a csapatszellemet, és ehhez kirándulásokat, vitorlázásokat, vagy akár szabadulószobákat és extrém sportokat szervez. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy kinek a felelőssége, ha egy munkavállaló balesetet szenved például vadvízi evezés, barlangászat vagy sziklamászás közben.

 Erre a kérdésre a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről dr. Takács-Kiss Bernadett válaszolt.

A csapatépítő tréningek virágkorát éljük. Kis túlzással nincs olyan cég, munkaközösség, amely ne hirdetne meg egy néhány napos csapatépítő programot. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan összekeverik a csapatépítést a céges tréninggel. Pedig a kettő a közös cél ellenére nem ugyanaz. A céges tréningek ugyanis ismeretátadásra, készségfejlesztésre fókuszálnak, azaz a szakmai tudás bővítését célozzák. A csapatépítés viszont lényegét tekintve nem szakmai kérdésekkel, hanem a csapatszellem kialakításával, illetve megtartásával foglalkozik.

A csapatépítő programok, gyakran egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak – a természetben vagy egy szállodában. A csapatszellem összekovácsolásának csak a képzelet szab határokat, ezért belefér a szabadulószoba vagy valamilyen extrém sport is.

Felelősségvállalási nyilatkozat

A munkáltató által szervezett csapatépítésben a munkavállalók legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályait kell alkalmazni – állítja a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről Takács-Kiss Bernadett.

A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalóknak a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréninget, ha azonban azt munkaidőben rendezik meg, már gyakran „kötelező” a részvétel. De még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre vagy feladatra, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítőt munkaidőben rendezik meg, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket a munkáltatónak kell viselnie.

Kötelező a részvétel?

A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalók számára a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréningeken való részvételt, azonban ha ezen események munkaidőben kerülnek megrendezésre, ezek már gyakran „kötelezőek”. Még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre, vagy feladatra a csapatépítésen, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítő munkaidőben kerül megrendezésre, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket munkáltatónak kell viselnie.

Felkészülés a csapatépítőre, mire figyeljen a munkáltató?

Célszerű a csapatépítő programok előtt felelősségvállalási nyilatkozatot aláíratni a résztvevő munkavállalókkal.

Fontos belefoglalni a nyilatkozatba – főleg többnapos, akár egész hétvégén tartó csapatépítő esetén – többek között az alábbiakat:

• Mi a csapatépítés célja;
• A részvétel önkéntes vagy kötelező jellegű;
• A csapatépítő megtartására munkaidőben vagy azon kívül kerül sor;
• A csapatépítő program alatt felkínált programok közül melyek a kötelező és melyek a fakultatív, választható programok;
• Munkáltató felelősségét korlátozó, kizáró nyilatkozatok, például:
  • a munkavállaló köteles betartani a biztonsági előírásokat a csapatépítő teljes időtartama alatt
  • a munkavállaló alkoholt csak saját felelősségére fogyaszthat, és a munkáltató kizárja a felelősségét az alkoholfogyasztással ok-okozati összefüggésben lévő balesetekért, még akkor is, ha a rendezvényen alkohol fogyasztását biztosítja
  • a munkavállaló a csapatépítőn kívüli vagy ahhoz kapcsolódóan felajánlott programokon saját felelősségére vesz részt
  • a munkáltató kizárja felelősségét a szervezett programokat követő szabadidőben történő balesetekért.

Érdemes továbbá a csapatépítőre vonatkozó ütemtervet és szabályzatot készíteni és ebben kitérni pl. 

• a csapatépítő céljára, rendezvényeire, kötelező vagy kötetlen jellegére
• a rendezvény során betartandó biztonsági előírásokra;
• amennyiben az étkezést a munkáltató biztosítja, az étkezésekre;
• tisztázni a csapatépítőre vonatkozó költségviselés szabályait, kitérve pl. az utazási költségekre;
• tájékoztatni a programokról, arról, mikor kezdődik a szabadidő vagy a fakultatív programok.

Baleset bejelentése a munkáltatónak

Amennyiben a csapatépítő során valamilyen baleset történik, azt a munkavállalónak jelentenie kell a munkáltató felé.

A munkáltató tájékoztatása alapvetően a munkavállaló feladata, tekintettel az Mt. 6. §-ára, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartásra és a kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre. Ha a munkavállaló nem képes értesíteni a munkáltatót, mert például eszméletlen, súlyos állapotban kerül kórházba, ilyenkor az értesítést valamely kollégája vagy hozzátartozója is végezheti” – mondja dr. Takács-Kiss Bernadett.

Mikor felel a munkáltató?

A kártérítési felelősség főszabálya a szubjektív, felróhatóságon alapuló felelősség. A munkáltató kártérítési felelőssége azonban objektív jellegű, azaz ha a kár bekövetkezte nem is róható fel a munkáltatónak, ő akkor is felelős a kárért a munkavállaló felé az alábbi esetekben.

A munkáltató az Mt. szerint akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Ez általában egyértelmű, ha a munkavállalót munkaideje alatt, a munkahelyén éri a kár, bonyolultabb azonban a helyzet a munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvény esetén. Minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségének fennállásáról való döntés.

A felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:

• a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be
• valóban (bizonyíthatóan) bekövetkezett a kár
• a munkaviszony és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn.

Vizsgálni kell ilyenkor, hogy a baleset összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. A munkaviszonnyal való összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn és a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll a jogviszonnyal.

A Munkavédelmi törvény szerint munkabaleset „az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.”

Fentieket összefoglalva; amennyiben a munkavállalóval baleset történik, két dolgot kell első körben vizsgálni,

1) munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, valamint hogy

2) fennáll-e a munkáltató kártérítési felelőssége.

Ezek a kérdések nem minden esetben kapcsolódnak egymáshoz.

„A munkáltató azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár ellenőrzési körén kívül történt, azaz olyan esemény okozta, amellyel nem kellett számolnia, valamint nem volt tőle elvárható az sem, hogy a kárt elhárítsa, vagy a károkozó eseményt, körülményt elkerülje. Mentesül a felelősség alól a munkáltató abban az esetben is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (ennek a bizonyítása a munkáltatót terheli). Ezekben az esetekben azért nem indokolt kiterjeszteni a munkáltató felelősségét, mivel ilyen esetekben objektíve lehetetlen elkerülni a károsodást” – ismerteti a budlegal szakértője.

Néhány példán keresztül megvilágítva:

1. A munkavállaló lába eltörik sorverseny közben a csapatépítőn: ha a szervezett program keretén belül valósul meg, akkor a munkáltató felelőssége megállapítható.

2. A csapatépítés gyanánt szervezett délutáni erdei séta közben a munkavállaló elesik, fejsérülést szenved: a munkáltató felel.

3. A 3 napos csapatépítő egyik éjszakáján a munkavállalók kis csoportja kocsmai verekedés következtében megsérül: amennyiben a kocsmai program nem a csapatépítő része volt, nem volt kötelező a részvétel, nem munkaidőben történt a baleset és nem részesültek bérezésben a munkavállalók, a munkaviszonnyal való összefüggés nem megállapítható, így a munkáltató kimentheti magát a felelősség alól.

Munkavállaló kárigénye

A munkavállaló kárigényének érvényesítésére három év áll rendelkezésre, ez a határidő független a munkaviszony fennállásától, azaz a munkavállalónak abban az esetben is lehetősége van az igényérvényesítésre, ha a munkaviszonya időközben megszűnt.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Az Mt. szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

„Előbbiekre jó példa a csapatépítő programon a munkavállaló indokolatlan mértékű ittasságából eredő baleset. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által szervezett csapatépítő programon önhibájából (azaz nem a munkáltató utasítására) túlságosan nagy mennyiségű alkoholt (ivóverseny) fogyaszt, és ennek hatására balesetet szenved (pl. leesik a lépcsőn), véleményem szerint a munkáltató nem tehető felelőssé a munkavállalót ért balesetért, kárért” – emeli ki a budlegal szakértője.

Néhány példa a bírói gyakorlatból

A Kúria több alkalommal is foglalkozott már a munkáltató kártérítési felelősségének kérdéskörével, egyik döntésében azt vizsgálta, hogy a csapatépítő jellegű eseményen részt vevő munkavállalót síelés közben ért baleset munkabalesetnek minősül-e, valamint kártérítési felelősséggel tartozik-e a munkáltató az őt ért balesetért. A munkáltató álláspontja szerint a baleset nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt, így azt elhárítani nem volt lehetősége. A Kúria ezzel szemben úgy rendelkezett, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségének megsértésével kapcsolatos károkért abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a munkaviszony fennállása alatt keletkező kár munkaviszonnyal való összefüggése megállapítható. Mivel a munkavállaló a munkáltató kérésére vett részt az eseményen, részvétele a munkaviszonyával összefüggőnek minősül. Fontos az is, hogy a képzés idejére a munkavállalók munkabérben is részesültek. 

A fenti bírósági döntés értelmében tehát a munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett sportesemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak minősült, mivel egyértelműen megállapítható, hogy az összefüggésben állt a munkáltató tevékenységével.

Amennyiben a kárt előidéző ok a munkáltató működési körébe esőnek minősült, a munkáltató felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható.

A hatályos jogi szabályozás szerint a munkáltató nem a működési, hanem csak az ellenőrzési körébe tartozó eseményekért tartozik felelősséggel, eszerint a fentihez hasonló esetben hivatkozhat arra, hogy az egyes, munkaidőn kívüli eseményeken történő káresemény az ellenőrzési körén kívül esik, azaz nem kell megtérítenie a munkavállaló kárát.

„Álláspontom szerint a munkahelyi csapatépítő programok részletesebb szabályozásának kialakítására lenne szükség a munkáltatók részéről, így elkerülhető lenne a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása a csapatépítési céllal rendezett tréningek, elfoglaltságok alkalmával elszenvedett balesetekért” – foglalja össze dr. Takács-Kiss Bernadett a budlegal részéről. 

Cikk forrása Piac és profit, Index.hu