betöltés folyamatban...

Ki a felelős a csapatépítő tréningen bekövetkezett balesetért?

A nyár nemcsak az üdülés, hanem a csapatépítés ideje is. Ilyenkor számos vállalat arra törekszik, hogy fejlessze a csapatszellemet, és ehhez kirándulásokat, vitorlázásokat, vagy akár szabadulószobákat és extrém sportokat szervez. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy kinek a felelőssége, ha egy munkavállaló balesetet szenved például vadvízi evezés, barlangászat vagy sziklamászás közben.

 Erre a kérdésre a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről dr. Takács-Kiss Bernadett válaszolt.

A csapatépítő tréningek virágkorát éljük. Kis túlzással nincs olyan cég, munkaközösség, amely ne hirdetne meg egy néhány napos csapatépítő programot. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan összekeverik a csapatépítést a céges tréninggel. Pedig a kettő a közös cél ellenére nem ugyanaz. A céges tréningek ugyanis ismeretátadásra, készségfejlesztésre fókuszálnak, azaz a szakmai tudás bővítését célozzák. A csapatépítés viszont lényegét tekintve nem szakmai kérdésekkel, hanem a csapatszellem kialakításával, illetve megtartásával foglalkozik.

A csapatépítő programok, gyakran egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak – a természetben vagy egy szállodában. A csapatszellem összekovácsolásának csak a képzelet szab határokat, ezért belefér a szabadulószoba vagy valamilyen extrém sport is.

Felelősségvállalási nyilatkozat

A munkáltató által szervezett csapatépítésben a munkavállalók legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályait kell alkalmazni – állítja a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről Takács-Kiss Bernadett.

A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalóknak a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréninget, ha azonban azt munkaidőben rendezik meg, már gyakran „kötelező” a részvétel. De még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre vagy feladatra, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítőt munkaidőben rendezik meg, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket a munkáltatónak kell viselnie.

Kötelező a részvétel?

A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalók számára a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréningeken való részvételt, azonban ha ezen események munkaidőben kerülnek megrendezésre, ezek már gyakran „kötelezőek”. Még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre, vagy feladatra a csapatépítésen, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítő munkaidőben kerül megrendezésre, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket munkáltatónak kell viselnie.

Felkészülés a csapatépítőre, mire figyeljen a munkáltató?

Célszerű a csapatépítő programok előtt felelősségvállalási nyilatkozatot aláíratni a résztvevő munkavállalókkal.

Fontos belefoglalni a nyilatkozatba – főleg többnapos, akár egész hétvégén tartó csapatépítő esetén – többek között az alábbiakat:

  • Mi a csapatépítés célja;
  • A részvétel önkéntes vagy kötelező jellegű;
  • A csapatépítő megtartására munkaidőben vagy azon kívül kerül sor;
  • A csapatépítő program alatt felkínált programok közül melyek a kötelező és melyek a fakultatív, választható programok;
  • Munkáltató felelősségét korlátozó, kizáró nyilatkozatok, például:
    • a munkavállaló köteles betartani a biztonsági előírásokat a csapatépítő teljes időtartama alatt
    • a munkavállaló alkoholt csak saját felelősségére fogyaszthat, és a munkáltató kizárja a felelősségét az alkoholfogyasztással ok-okozati összefüggésben lévő balesetekért, még akkor is, ha a rendezvényen alkohol fogyasztását biztosítja
    • a munkavállaló a csapatépítőn kívüli vagy ahhoz kapcsolódóan felajánlott programokon saját felelősségére vesz részt
    • a munkáltató kizárja felelősségét a szervezett programokat követő szabadidőben történő balesetekért.

Érdemes továbbá a csapatépítőre vonatkozó ütemtervet és szabályzatot készíteni és ebben kitérni pl. 

  • a csapatépítő céljára, rendezvényeire, kötelező vagy kötetlen jellegére
  • a rendezvény során betartandó biztonsági előírásokra;
  • amennyiben az étkezést a munkáltató biztosítja, az étkezésekre;
  • tisztázni a csapatépítőre vonatkozó költségviselés szabályait, kitérve pl. az utazási költségekre;
  • tájékoztatni a programokról, arról, mikor kezdődik a szabadidő vagy a fakultatív programok.

Baleset bejelentése a munkáltatónak

Amennyiben a csapatépítő során valamilyen baleset történik, azt a munkavállalónak jelentenie kell a munkáltató felé.

A munkáltató tájékoztatása alapvetően a munkavállaló feladata, tekintettel az Mt. 6. §-ára, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartásra és a kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre. Ha a munkavállaló nem képes értesíteni a munkáltatót, mert például eszméletlen, súlyos állapotban kerül kórházba, ilyenkor az értesítést valamely kollégája vagy hozzátartozója is végezheti” – mondja dr. Takács-Kiss Bernadett.

Mikor felel a munkáltató?

A kártérítési felelősség főszabálya a szubjektív, felróhatóságon alapuló felelősség. A munkáltató kártérítési felelőssége azonban objektív jellegű, azaz ha a kár bekövetkezte nem is róható fel a munkáltatónak, ő akkor is felelős a kárért a munkavállaló felé az alábbi esetekben.

A munkáltató az Mt. szerint akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Ez általában egyértelmű, ha a munkavállalót munkaideje alatt, a munkahelyén éri a kár, bonyolultabb azonban a helyzet a munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvény esetén. Minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségének fennállásáról való döntés.

A felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:

  • a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be
  • valóban (bizonyíthatóan) bekövetkezett a kár
  • a munkaviszony és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn.

Vizsgálni kell ilyenkor, hogy a baleset összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. A munkaviszonnyal való összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn és a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll a jogviszonnyal.

A Munkavédelmi törvény szerint munkabaleset „az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Fentieket összefoglalva; amennyiben a munkavállalóval baleset történik, két dolgot kell első körben vizsgálni,

1) munkabalesetnek tekinthető-e az esemény, valamint hogy

2) fennáll-e a munkáltató kártérítési felelőssége.

Ezek a kérdések nem minden esetben kapcsolódnak egymáshoz.

„A munkáltató azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár ellenőrzési körén kívül történt, azaz olyan esemény okozta, amellyel nem kellett számolnia, valamint nem volt tőle elvárható az sem, hogy a kárt elhárítsa, vagy a károkozó eseményt, körülményt elkerülje. Mentesül a felelősség alól a munkáltató abban az esetben is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (ennek a bizonyítása a munkáltatót terheli). Ezekben az esetekben azért nem indokolt kiterjeszteni a munkáltató felelősségét, mivel ilyen esetekben objektíve lehetetlen elkerülni a károsodást” – ismerteti a budlegal szakértője.

Néhány példán keresztül megvilágítva:

1. A munkavállaló lába eltörik sorverseny közben a csapatépítőn: ha a szervezett program keretén belül valósul meg, akkor a munkáltató felelőssége megállapítható.

2. A csapatépítés gyanánt szervezett délutáni erdei séta közben a munkavállaló elesik, fejsérülést szenved: a munkáltató felel.

3. A 3 napos csapatépítő egyik éjszakáján a munkavállalók kis csoportja kocsmai verekedés következtében megsérül: amennyiben a kocsmai program nem a csapatépítő része volt, nem volt kötelező a részvétel, nem munkaidőben történt a baleset és nem részesültek bérezésben a munkavállalók, a munkaviszonnyal való összefüggés nem megállapítható, így a munkáltató kimentheti magát a felelősség alól.

Munkavállaló kárigénye

A munkavállaló kárigényének érvényesítésére három év áll rendelkezésre, ez a határidő független a munkaviszony fennállásától, azaz a munkavállalónak abban az esetben is lehetősége van az igényérvényesítésre, ha a munkaviszonya időközben megszűnt.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Az Mt. szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

„Előbbiekre jó példa a csapatépítő programon a munkavállaló indokolatlan mértékű ittasságából eredő baleset. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által szervezett csapatépítő programon önhibájából (azaz nem a munkáltató utasítására) túlságosan nagy mennyiségű alkoholt (ivóverseny) fogyaszt, és ennek hatására balesetet szenved (pl. leesik a lépcsőn), véleményem szerint a munkáltató nem tehető felelőssé a munkavállalót ért balesetért, kárért” – emeli ki a budlegal szakértője.

Néhány példa a bírói gyakorlatból

A Kúria több alkalommal is foglalkozott már a munkáltató kártérítési felelősségének kérdéskörével, egyik döntésében azt vizsgálta, hogy a csapatépítő jellegű eseményen részt vevő munkavállalót síelés közben ért baleset munkabalesetnek minősül-e, valamint kártérítési felelősséggel tartozik-e a munkáltató az őt ért balesetért. A munkáltató álláspontja szerint a baleset nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt, így azt elhárítani nem volt lehetősége. A Kúria ezzel szemben úgy rendelkezett, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségének megsértésével kapcsolatos károkért abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a munkaviszony fennállása alatt keletkező kár munkaviszonnyal való összefüggése megállapítható. Mivel a munkavállaló a munkáltató kérésére vett részt az eseményen, részvétele a munkaviszonyával összefüggőnek minősül. Fontos az is, hogy a képzés idejére a munkavállalók munkabérben is részesültek. 

A fenti bírósági döntés értelmében tehát a munkáltató által munkaidőnek minősülő időben szervezett sportesemény, amelynek költségeit a munkáltató fedezte, a munkáltató működési körébe tartozónak minősült, mivel egyértelműen megállapítható, hogy az összefüggésben állt a munkáltató tevékenységével.

Amennyiben a kárt előidéző ok a munkáltató működési körébe esőnek minősült, a munkáltató felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elhárítható.

A hatályos jogi szabályozás szerint a munkáltató nem a működési, hanem csak az ellenőrzési körébe tartozó eseményekért tartozik felelősséggel, eszerint a fentihez hasonló esetben hivatkozhat arra, hogy az egyes, munkaidőn kívüli eseményeken történő káresemény az ellenőrzési körén kívül esik, azaz nem kell megtérítenie a munkavállaló kárát.

„Álláspontom szerint a munkahelyi csapatépítő programok részletesebb szabályozásának kialakítására lenne szükség a munkáltatók részéről, így elkerülhető lenne a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása a csapatépítési céllal rendezett tréningek, elfoglaltságok alkalmával elszenvedett balesetekért” – foglalja össze dr. Takács-Kiss Bernadett a budlegal részéről. 



Cikk forrása Piac és profit, Index.hu

 

 

Kapcsolódó cikkek

Hány fokot kell biztosítani a munkavégzéshez?
Tisztázzuk a helyzetet! Korábban kötelező 20-22 fokot biztosítani az ülő, szellemi munkát végzők számára. Vajon mit hozott az energiaválság?
Összefoglaló a várandós, a kisgyermekes nők és a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokról
A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében megjelent „A várandós, a kisgyermekes nők és a gyermekét egyedül nevelő munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok” kiadvány.
Megfelelően odafigyelsz a munkaeszközeidre munkabiztonsági szempontból?
Könnyedén büntetés, még rosszabb esetben baleset lehet belőle!
Kérdések és válaszok a munkavédelmi törvények módosításával kapcsolatosan
2023. január hónapban 7 darab írásos megkeresés, valamint a telefonos zöld számon több kérdés érkezett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályához a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2023. január 01. napjával bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. Ezekre érkeztek meg a válaszok.
Veszélyes anyagok a munkahelyen? Ezekről mindenképpen tudnia kell!
A vegyi anyagok mindennapi életünkben mindenütt jelen vannak, és a legtöbb tevékenységünkben alapvető szerepet játszanak, mivel gyakorlatilag minden olyan termékben és eszközben megtalálhatók, amelyet jólétünk biztosítása, egészségünk és biztonságunk védelme, valamint az innováció révén az új kihívásoknak való megfelelés érdekében használunk.
Rendelkezik vállalkozása expozíciós nyilvántartással?
A veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartás a munkavállalók egészségének megőrzését szolgáló alapvető preventív eszköz, a kémiai kockázatbecslés és kockázatkezelés alapja.