Kirúgás vagy bírság? Ezt kockáztatjuk, ha megszegjük az üzleti titoktartást

A munkahelyeden rengeteg bizalmas információval találkozunk, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, melyik minősül üzleti titoknak és melyiket nem szabad továbbadnunk? A titoktartás megszegése komoly következményekkel járhat – akár a munkahelyünkbe is kerülhet! Mutatjuk, milyen adatokat kell titokban tartani és meddig tart a felelősségünk ebben.

Amikor egy munkahelyen dolgozol, számos olyan információ birtokába juthatsz, amelyeket nem oszthatsz meg másokkal. Ez lehet üzleti titok, belső információ vagy olyan adat, amelynek kiszivárgása hátrányos lehet a cég számára. De pontosan mire terjed ki a titoktartás, és meddig tart ez a kötelezettség? Ebben a cikkben dr. Szabó Gergely ügyvéd segítségével minden fontos kérdésre választ adunk.

Mik azok az üzleti titkok?

Az üzleti titok olyan információ, amely egy cég működéséhez kapcsolódik, és amelyet a vállalat nem akar nyilvánosságra hozni. Az üzleti titkok vagyoni értékkel bírnak, és a munkáltató minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ezeket titokban tartsa.

Példák üzleti titkokra:

• A cég ügyfeleinek listája és nem nyilvános elérhetőségeik.

• Beszállítók és anyagbeszerzési források.

• Árazási és ajánlattételi stratégiák.

• A vállalat belső működésével kapcsolatos nem nyilvános adatok.

Fontos tudni, hogy nem számít üzleti titoknak az az információ, amely könnyen hozzáférhető vagy nyilvánosan elérhető, például a cég hivatalos weboldalán közzétett tartalmak vagy közhiteles nyilvántartásokban megtalálható adatok.

A munkavállaló titoktartási kötelezettsége

A munkavállalónak tilos az üzleti titkokat illetéktelenekkel megosztani. Ez nemcsak a konkurens cégekre vonatkozik, hanem minden olyan személyre, akinek nincs jogosultsága az információk megismerésére. A titoktartás kifejezetten erős kötelezettség, ha a munkáltató erre fel is hívta a figyelmet.

Titoktartás az üzleti titkon túl

A titoktartási kötelezettség nemcsak az üzleti titkokra terjed ki. Ha egy adott információ nyilvánosságra kerülése hátrányt okozhat a cégnek, akkor azt is titokban kell tartani.

Példák:

• A cégnél zajló fejlesztések, belső projektek kiszivárogtatása.

• Olyan munkafolyamatok megosztása, amelyek versenyhátrányt okozhatnak.

• Más munkavállalók személyes adatainak vagy a cég ügyfeleinek információinak nyilvánosságra hozatala.

Még ha nem is következik be tényleges kár, de fennáll a lehetősége, hogy az információ kiszivárgása gondot okoz a vállalat számára, az is a titoktartási kötelezettség megsértésének számít.

Sokan azt gondolják, hogy a titoktartás csak a munkaviszony alatt kötelező, pedig ez nem így van. Az üzleti titkok védelme a munkaviszony megszűnése után is fennmarad, vagyis egy volt munkavállaló sem adhatja tovább a korábban megismert bizalmas információkat.

Mi történik, ha megszeged a titoktartási kötelezettséget?

Ha egy munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettséget, annak komoly következményei lehetnek:

• A munkáltató felmondhatja a munkaviszonyt akár azonnali hatállyal is.

• Anyagi felelősség terhelheti a munkavállalót, ha kárt okozott a cégnek.

• Bizonyos esetekben jogi eljárás is indulhat ellene.

Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló mentesül a titoktartás alól, például ha a munkáltató írásban engedélyt ad az információ megosztására vagy ha jogszabály előírja az adatok közzétételét (például hatósági eljárás során).