Munkáltatóként felelős a diák biztonságáért is – mutatjuk, mire kell figyelni!

A diákmunka nem csak jó lehetőség – hanem nagy felelősség is. A fiatal munkavállalók védelme közös érdek. Ha munkáltatóként időt és figyelmet szánunk a munkavédelmi szabályok betartására, azzal nemcsak a baleseteket előzhetjük meg, de hosszú távon egy tudatosabb, biztonságosabb munkakultúrát is építhetünk.

Nyáron országszerte több ezer diák vállal munkát: pénzt szeretnének keresni, tapasztalatot gyűjtenének, és nem mellesleg belekóstolnának a „nagybetűs életbe”. A cégek pedig örömmel fogadják a segítő kezeket a nyári leállások és munkacsúcsok idején.

De van egy dolog, amire sajnos kevesebben gondolnak: a munkavédelemre.

Fiatal, tapasztalatlan és veszélyben?

A diákok többsége nem rendelkezik még elegendő munkatapasztalattal – és ezzel nincs is baj. Az viszont már gondot jelenthet, hogy sokan nem ismerik a munkahelyek szabályait, útvonalait, vagy egyszerűen nem veszik észre a veszélyforrásokat.

Gyakori kockázatok:

• Elcsúszás, megbotlás, leesés – mert nem ismerik még jól a környezetet.

• Védőeszközök mellőzése – a sisak, kesztyű, hallásvédő „ciki” lehet, pedig életet menthet.

• Fizikai túlterhelés – nehéz tárgyak emelése, kényelmetlen testtartás, monoton munka már rövid távon is megviselheti a fiatal szervezetet.

• Zaj, hőség, UV-sugárzás – egy fesztiválon, konyhán, szállodában vagy kertészetben ezek mind-mind fokozott veszélyt jelenthetnek.

• Veszélyes anyagokkal való találkozás – takarítószerek, oldószerek, gőzök, gázok: ezekhez is tudni kell bánni.

Az EU-s felmérések szerint a fiatal munkavállalók kevésbé tájékozottak a munkavédelmi szabályokról, ritkábban kapnak alapos oktatást, és jóval nagyobb arányban válnak munkabaleset áldozatává. Nem azért, mert ügyetlenek – hanem mert nincs elég rutinjuk, és nem mindig kapják meg a szükséges felkészítést.

Munkáltatóként mire kell figyelni, ha diák érkezik?

Nemcsak erkölcsi, de jogi kötelesség is gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről – különösen fiatal munkavállalók esetében.

A legfontosabb teendők:

✅ Kockázatértékelés – nem csak kipipálni!

Már a diák foglalkoztatása előtt át kell gondolni, milyen veszélyek leselkednek rá. Hiányzik a tapasztalata? Nem bírja még a fizikai munkát? Egyes munkák életkorhoz vagy végzettséghez kötöttek (pl. hegesztés 18 év alatt tilos!).

✅ Megfelelő munkaeszközök

A diák csak olyan gépet, eszközt használhat, ami biztonságos, karbantartott és rendelkezik a szükséges védőberendezésekkel. Ezeket nem elég átadni – meg is kell tanítani a használatukat.

✅ Egyéni védőeszközök biztosítása és ellenőrzése

Sokan nem szívesen húznak kesztyűt vagy sisakot, ezért a munkáltatónak kötelessége nemcsak kiadni, de meg is követelni azok használatát. És rendszeresen ellenőrizni is!

✅ Oktatás – nem csak papíron!

A munkavédelmi oktatás akkor ér valamit, ha a diák valóban megérti, mit miért kell csinálni. Ne csak „lepapírozzuk”, hogy megtörtént – legyen gyakorlati, érthető, interaktív. Egy új dolgozónak különösen az elején van szüksége gyakoribb ellenőrzésre és támogatásra.

✅ Hőség, UV és pihenés

Ha tombol a nyár, muszáj alkalmazkodni: pihenőidő, védőital, árnyék biztosítása, a munkaidő igazítása a kánikulához (pl. ne 12 és 15 óra között történjen a legnagyobb fizikai megterhelés). A hőguta, napszúrás valós kockázat!

És mit mond erről a törvény?

A munkavédelem nem opcionális. A munkáltatónak:

• gondoskodnia kell arról, hogy a munkahelyek és eszközök megfeleljenek a szabályoknak,

• biztosítania kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket,

• el kell végeznie a kockázatértékelést,

• munkavédelmi oktatást kell tartania,

• szükség esetén munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával kell dolgoznia.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük biztonságban dolgozzon a nyári hónapokban. Érdemes még a munkakezdés előtt beszélgetni a várható feladatokról, a lehetséges kockázatokról és arról, hogyan lehet segítséget kérni, ha valami nem világos. Fontos, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, jelezzék a problémákat, és tudják, kihez fordulhatnak a munkahelyen. A rendszeres beszélgetések a munkanapok után, a saját tapasztalatok megosztása és a biztatás arra, hogy felelősen viszonyuljanak a munkavégzéshez, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákmunkából ne baj, hanem hasznos tapasztalat legyen.