A munkáltató kártérítési felelőssége – Mit érdemes tudni?

Ha egy munkavállalót kár ér a munkahelyén, jogosan merül fel a kérdés: ki felel érte? A munkáltató kártérítési felelőssége alapesetben fennáll, de vannak kivételek is. Mutatjuk, mikor köteles fizetni és mikor mentesülhet!

A munkáltató kártérítési felelőssége azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során kárt szenved, akkor a munkáltató köteles azt megtéríteni.

Ez a felelősség kiterjed mind a munkavégzés során bekövetkező balesetekre, mind az egyéb, a munkaviszonnyal összefüggésben keletkező károkra. A bírósági gyakorlat szerint azonban nem minden esetben automatikus a kártérítés, mivel a munkáltatónak lehetősége van bizonyítani, hogy mentesül a felelősség alól.

A munkáltató kártérítési felelőssége – Mit érdemes tudni?

A munkáltató kártérítési felelőssége azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során kárt szenved, akkor a munkáltató köteles azt megtéríteni.

Ez a felelősség kiterjed mind a munkavégzés során bekövetkező balesetekre, mind az egyéb, a munkaviszonnyal összefüggésben keletkező károkra. A bírósági gyakorlat szerint azonban nem minden esetben automatikus a kártérítés, mivel a munkáltatónak lehetősége van bizonyítani, hogy mentesül a felelősség alól.

Milyen esetekben felel a munkáltató?

A munkáltató akkor köteles kártérítést fizetni, ha a következő feltételek teljesülnek:

• A munkavállalót kár érte, amely lehet személyi sérülés, anyagi veszteség vagy más hátrány.
• A kár a munkaviszony teljesítésével összefüggésben következett be. Ez azt jelenti, hogy például munkahelyi baleset esetén a munkáltató felelőssége fennáll, de ha a munkavállaló munkaidőn kívül, saját hibájából szenved sérülést, akkor nem.
• A kár a munkáltató mulasztása vagy magatartása miatt keletkezett. Ha például egy rosszul karbantartott gép miatt sérül meg a munkavállaló, akkor a munkáltató felelőssége egyértelműen megállapítható.

Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól?

Bár a munkáltató felelőssége alapesetben fennáll, van néhány kivétel, amikor nem köteles kártérítést fizetni. Ilyen lehetőségek:

• Ellenőrzési körön kívüli ok: Ha a kárt olyan körülmény okozta, amelyet a munkáltató nem tudott volna befolyásolni (például egy természeti katasztrófa).
• A munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása: Ha a munkavállaló maga idézte elő a kárt, például figyelmen kívül hagyta a biztonsági előírásokat.

Milyen károkat köteles megtéríteni a munkáltató?

A kártérítés összege a bírósági gyakorlat szerint több tényezőből áll össze:

• Elmaradt jövedelem: Ha a munkavállaló a kár miatt nem tudott dolgozni, akkor a munkáltatónak meg kell térítenie az elmaradt keresetét.
• Dologi kár: Ide tartozik például a munkavállaló sérült ruházata vagy egyéb személyes tárgyai.
• Felmerült költségek: Például az orvosi kezelések díja vagy rehabilitációs költségek.
• Nem vagyoni kár: Bizonyos esetekben a munkavállaló fájdalomdíjra is jogosult, ha súlyos testi vagy lelki sérelem érte.

A kártérítés mértékének meghatározása

A pontos összeg meghatározása nem mindig egyszerű. Ha a kár pontos mértéke nem állapítható meg egyértelműen, a bíróság mérlegeléssel határozza meg az összeget. A cél az, hogy a munkavállaló a lehető legteljesebb mértékben kártalanítva legyen, és ne szenvedjen anyagi hátrányt a munkavégzés során bekövetkezett esemény miatt.

A munkáltató kártérítési felelőssége biztosítja, hogy a munkavállalók védve legyenek a munkahelyi károkkal szemben. Bár a felelősség általánosan fennáll, vannak kivételek, amikor a munkáltató mentesülhet. A kártérítés pontos összege az elmaradt jövedelemtől a felmerült költségekig több tényezőből tevődik össze, és ha szükséges, a bíróság dönt annak mértékéről.

Forrás: Munkajogi Lap