Az ülőmunka az egészség csendes gyilkosa - mit tehetünk ellene?

A 21. századi munkaerőpiacon rengetegen töltjük napjaink nagy részét székhez kötve. A Semmelweis Egyetem nemrégiben egy oktatóvideót készített az ülőmunka káros hatásairól és annak megelőzéséről. A WHO adatai szerint a fizikai inaktivitás – amelyet az ülőmunka is súlyosbít – a világ egyik leggyakoribb haláloka. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő munkavédelmi intézkedésekre.

Ahogy korábban megírtuk, a WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka. A modern irodai környezet egyik legnagyobb kihívása az ülőmunka okozta egészségügyi problémák megelőzése. A hosszú órákon át tartó statikus testhelyzet nemcsak a mozgásszervi panaszokat erősítheti, hanem hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal is járhat. Kiemelten fontos az ergonómikus munkakörnyezet kialakítása és a megfelelő mozgás beiktatása a mindennapokba.

Az ülőmunka káros hatásai

Az ülőmunka során gyakran észrevétlenül alakul ki helytelen testtartás, amely számos panaszt okozhat:

• Nyak- és hátfájdalom: A görnyedt testtartás következtében az izmok egyensúlya felborul, a gerinc természetes görbülete módosul, ami folyamatos terhelést jelent a hát és a nyak számára.

• Derékfájdalom: Az ágyéki gerinc nem megfelelő alátámasztása miatt a porckorongokra nagy nyomás nehezedik, ami akár porckorongsérvhez is vezethet.

• Végtagi problémák: A folyamatos, ismétlődő mozdulatok – például a billentyűzet és az egér használata – ínhüvelygyulladást, teniszkönyököt vagy a karpális alagút szindrómát okozhatnak.

• Keringési problémák: A mozdulatlan testhelyzet csökkenti a vérkeringést, ami növeli a visszér és a trombózis kialakulásának kockázatát.

• Belső szervek működésének romlása: A rossz testtartás a hasi szervekre is hatással lehet, lassíthatja az emésztést és hozzájárulhat különböző emésztési problémákhoz.

Munkavédelmi szempontok és megelőzés

Az ülőmunka egészségügyi kockázatainak csökkentésére a következő munkavédelmi intézkedések javasoltak:

1. Ergonomikus munkakörnyezet kialakítása

• Megfelelő szék és asztal: A derék és a hát megfelelő alátámasztása érdekében állítható magasságú széket és asztalt érdemes használni.

• Monitor pozíció: A képernyő felső éle legyen szemmagasságban, hogy ne kelljen lefelé vagy felfelé nézni.

• Billentyűzet és egér elhelyezése: A könyök 90 fokban hajlított helyzetben legyen, a csukló pedig egyenes vonalban.

2. Rendszeres mozgás és szünetek beiktatása

• Óránkénti átmozgatás: Legalább 5-10 percenként változtass testhelyzetet, állj fel, nyújtózkodj, mozgasd át a vállad és a nyakad.

• Szemtorna: A monitor folyamatos nézése szemfáradtságot okozhat, ezért érdemes időnként a távolba nézni és pislogással pihentetni a szemet.

• Mikroszünetek: Minden órában 1-2 percre állj fel, mozgasd át a végtagjaidat.

3. Rendszeres testmozgás beépítése a napi rutinba

• Gyaloglás vagy biciklizés: Ha teheted, sétálj vagy biciklizz a munkahelyedre.

• Nyújtó és erősítő gyakorlatok: Munka előtt és után érdemes célzott gerinc- és törzsizom-erősítő gyakorlatokat végezni.

• Álló munkaállomás: Ha lehetőség van rá, időnként állva is dolgozz, hogy csökkentsd az ülés okozta terhelést.

A Semmelweis Egyetem nemrégiben készített oktatóvideója segíthet a helyes testtartás és munkavédelmi intézkedések elsajátításában, így érdemes időt szánni rá. Ha azonban már kialakultak a panaszok, érdemes gyógytornász vagy munkavédelmi szakember tanácsát kérni a megfelelő kezelés érdekében.