Életünk 25 évét töltjük a képernyő előtt munkavállalóként

A mai digitális világban a számítógépek, laptopok és okostelefonok szinte elválaszthatatlanok lettek mindennapi munkánktól. A Microsoft kutatása szerint az Egyesült Királyságban a munkakörök 82%-ához elengedhetetlenek a digitális készségek. A Bionic nevű üzleti összehasonlító oldal friss kutatása azonban egy megdöbbentő adatot közölt: a brit dolgozók életük során összesen 25 évet töltenek képernyő előtt.

Munkában töltött képernyőidő

A kutatás szerint a 16 éves kortól (a hivatalos munkakezdési korhatár) egészen a 66 éves nyugdíjkorhatárig, a britek pályafutásuk során átlagosan 223 015 órát töltenek a képernyő előtt. Ez 9 292 napot, vagyis pontosan 25 évet jelent! Vagyis a teljes 50 éves munkaviszonyukból 50%-ot egy monitor előtt töltenek.

Ez az adat kiemeli annak fontosságát, hogy figyeljünk a képernyőhasználatból fakadó egészségügyi kockázatokra. A kékfény-kibocsátású eszközök, mint a monitorok és okostelefonok, fejfájást, szemfáradtságot és alvászavarokat okozhatnak. Nem csoda, hogy az elmúlt évben a „kékfény-szűrős szemüveg” keresései 70%-kal nőttek az interneten. A dolgozók egyre inkább próbálnak védekezni a digitális világ egészségügyi hatásaival szemben.

A képernyő előtt töltött idő hatása az egészségre

A munka utáni képernyőidő sem csökken drasztikusan, hiszen a munkától függetlenül is gyakran okostelefonokkal vagy televíziókkal foglalkozunk.

Egy átlagos felnőtt napi 13 órát és 2 percet tölt online, ami azt jelenti, hogy ébrenlétének 76%-át a digitális térben éli.

Az Egyesült Királyság átlagos életkora 81 év, és a különböző életszakaszok online eltöltött órái alapján számítva a brit állampolgárok élettartama során 312 805 órát, azaz összesen 36 évet töltenek képernyők előtt. Ez már nemcsak a munkával hozható összefüggésbe, hanem az életmóddal, szórakozással és a társasági élettel is.

Munkavédelmi szempontok és tippek a képernyőidő csökkentésére

A képernyő előtti munkahelyi tevékenység hosszú távon károsíthatja a látást, a testtartást és hozzájárulhat a krónikus fáradtsághoz. Éppen ezért a munkavédelem területén fontos figyelmet szentelni a megfelelő munkakörnyezet kialakítására: ergonomikus székek, megfelelő monitorbeállítások, valamint rendszeres szünetek beiktatása elengedhetetlen. Emellett fontos a dolgozók figyelmét felhívni a digitális világ egészségügyi hatásaira, és tudatosítani bennük, hogyan védekezhetnek ezek ellen.

Susan Leigh, a Stresszkezelési Társaság akkreditált tagja és tanácsadó, néhány egyszerű tippet adott arra, hogyan csökkenthetjük a képernyő előtt töltött időnket:

1. Határozzunk meg egy kikapcsolási időpontot – „Legyen egy határidő, például este 9 óra, amikor kikapcsoljuk a telefont, és inkább a családra vagy egy jó könyvre fordítunk időt.”

2. Hatékonyabban ellenőrizzük az értesítéseket – „Tegyük időhatékonyabbá az értesítések kezelését: ellenőrizzük őket napi háromszor, reggel, délben és este 6-kor. Hacsak nem vészhelyzet van, a legtöbb dolog várhat egy órát vagy többet is.”

3. Közösségi szabályok – „Baráti társaságokban érdemes megegyezni abban, hogy amikor együtt vannak, mindenki a középre helyezett telefonhalomba rakja a készülékét. Aki először néz rá a telefonjára, az fizeti a számlát!”

4. Fokozatosan csökkentsük az online időt – „Ha valaki nehezen válik meg a telefonjától, érdemes fokozatosan csökkenteni a használatot. Tájékoztassuk azokat, akik szükség esetén elérhetnek minket, hogy miért korlátozzuk a telefonhasználatunkat, így csökkenthetjük a félelmet attól, hogy lemaradunk valamiről.”

A digitális technológia hatalmas előrelépést jelentett a munkavégzés hatékonyságában, de hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat rejthet magában. A munkáltatók számára kulcsfontosságú, hogy munkavédelmi programjaik részeként támogassák dolgozóikat a megfelelő képernyőidő kezelésében, legyen szó ergonomikus munkaállomásokról vagy a digitális stressz kezeléséről.