Több mint háromezer céghez kopogtattak be a hatóságok 2025 első három hónapjában – és minden harmadik helyen baj volt. Munkaügyi jogsértéseket, hiányzó nyilvántartásokat, rendezetlen munkaviszonyokat tártak fel. Mutatjuk a leggyakoribb problémákat, és hogy mire számíthat az, aki nem tartja be a szabályokat.
Több ellenőrzés, több probléma – mi derült ki 2025 első negyedévében?
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyilvánosságra hozta a 2025. január 1. és március 31. közötti ellenőrzések eredményeit. Ez idő alatt országosan 3 760 munkáltatót ellenőriztek, és 66%-uknál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést. Ez 2 482 cég, ami nem kis szám.
A vizsgálatok során 14 122 munkavállaló került a látókörbe, közülük több mint minden második – azaz 51% – olyan munkahelyen dolgozott, ahol valamilyen szabálytalanságot találtak.
Kevesebb ellenőrzés, de több probléma
Érdekesség, hogy a tavalyi év ugyanezen időszakához képest csökkent az ellenőrzések száma (2024-ben még 4 269 volt), mégis nőtt a szabálytalanul működő cégek aránya (2024-ben 64%, most 66%). A munkavállalók számában is enyhe visszaesés volt (2024-ben 15 549 fő), de arányaiban még így is többeket érintettek a jogsértések.
Milyen szabálytalanságokat találtak?
A leggyakoribb problémák között szerepelt:
Feketefoglalkoztatás – amikor a munkavállalót bejelentés nélkül alkalmazzák
Hiányzó vagy hamis munkaidő-nyilvántartás
Elmaradt bérek vagy a bér kifizetésének szabálytalanságai
A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó elmaradások (igazolások ki nem adása, végelszámolás elmulasztása)
Szabadságok kiadásának elmaradása, vagy ezzel kapcsolatos jogsértések
Nem csak figyelmeztetés járt érte
A hatóság 615 esetben szabott ki munkaügyi bírságot, összesen több mint 1 milliárd forint értékben (egészen pontosan: 1 003 410 740 Ft).
További szankciók:
513 esetben figyelmeztető határozat kötelező intézkedéssel
1 002 figyelmeztetés szabálytalanságok miatt
50 tételes munkaügyi bírság a külföldi munkavállalók jogellenes foglalkoztatása miatt – ezek önmagukban 534 millió forintot tettek ki.
Fontos azonban, hogy az ügyek közel 70%-ában nem pénzbírságot, hanem figyelmeztetést alkalmazott a hatóság.
Mely ágazatokat ellenőrizték leginkább?
A hatóság célzottan olyan szektorokra koncentrált, ahol nagyobb eséllyel fordulnak elő jogsértések. Az ellenőrzéseket országos és helyi szinten is előre megtervezték, kampányszerű akcióellenőrzésekkel. Így hatékonyabban tudtak fellépni a visszaélések ellen – például egyes tevékenységi körökre szabottan, ahol korábban is sok gond volt.
Mit tanulhatunk belőle?
A számok azt mutatják, hogy továbbra sem ritka a szabálytalanság a munka világában. Aki munkáltatóként nem tartja be a munkaügyi szabályokat, annak komoly következményekkel kell számolnia – nemcsak bírsággal, de a cég hírnevének romlásával is.
A munkavállalók pedig joggal várják el, hogy be legyenek jelentve, időben megkapják a bérüket, és ne „feledkezzenek el” a szabadságról sem. Az ellenőrzések célja, hogy ez minden munkahelyen így történjen.
Tipp a munkáltatóknak:
Érdemes időről időre belső ellenőrzést tartani – így elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések egy hatósági vizsgálat során.