Egy friss kutatás kimutatta: az európai munkaerő egyre nagyobb nyomás alatt dolgozik, különösen az egészségügyben és az oktatásban. A hosszú munkaórák, a nagy felelősség és a folyamatos elérhetőség sokak számára mindennapi stresszforrást jelentenek. Milyen munkahelyek a legstresszesebbek, és mit tehetnek a munkáltatók a munkahelyi stressz enyhítéséért?
Bizonyos munkák stresszesebbek, mint mások, és egyes szektorokon belül is akadnak olyan munkakörök, amelyek különösen megterhelők. Az Euronews Business felmérte, mely területeken a leginkább stresszesek az alkalmazottak Európában. A friss kutatás szerint a rendőrök, szociális munkások és tanárok különösen érintettek, de más ágazatokban is egyre több munkavállaló küzd mentális problémákkal.
A globális bizonytalanság és a munkahelyi leépítések egyre nehezebbé teszik a munkavállalást, miközben az emelkedő megélhetési költségek még fontosabbá teszik a jelenlegi munkák megtartását – még akkor is, ha ezek olykor túl stresszesek.
A Claims.co.uk cég jelentést készített, amely a legstresszesebb munkákat emeli ki az Egyesült Királyságban. A jelentés a brit kormány által közzétett Health and Safety Executive (HSE) adatain alapul, amelyek az önbevallásos depressziót, szorongást és stresszt vizsgálták. A felmérés szerint a válaszadók a jelenlegi vagy korábbi munkahelyüket tekintették elsődleges stresszforrásnak.
Az eredmények alapján a rendőrök bizonyultak a leginkább stresszesnek az Egyesült Királyságban, őket a szociális munkások, valamint a jóléti és lakhatási szakemberek követték. Szinte minden ötvenedik válaszadó szerint a munkája negatívan befolyásolta mentális egészségét.
Európai viszonylatban a Lepaya tréningcég által végzett kutatás szerint a holland, belga, brit és német munkavállalók kétharmada stresszes. Az oktatás és az egészségügy volt a két leginkább stresszes ágazat.
Hollandiában az egészségügy, az oktatás és a közszolgáltatások mellett a vendéglátás és az információs és kommunikációs technológiák területén dolgozók is kiemelték a stresszt.
Az Egyesült Királyságban a rendőrségi, szociális és jóléti, valamint az ingatlanügyi munkakörök mellett az ápolói munkaköröket is a legstresszesebbek közé sorolták. Az oktatásban végzett munka szintén ebbe az ágazatba tartozott, és az általános, közép- és felsőoktatásban dolgozó pedagógusokat érintette.
Az emberi erőforrás területén dolgozók, valamint a kormányzati tisztviselők is magas stressz-szintet jelentettek
A Claims.co.uk szóvivője így nyilatkozott a kutatás kapcsán: "A tanulmány rávilágít azokra a munkakörökre, amelyek hátrányosan befolyásolják az alkalmazottak mentális egészségét. A hosszú munkaidő, a nagy felelősség és a nyilvánosság előtt végzett munka különösen hozzájárulhat a stresszhez."
Sok esetben a stressz abból fakad, hogy a munka és a magánélet közötti határok egyre elmosódnak, részben a távmunka elterjedése miatt. Egyes munkakörökben, például a sürgősségi szolgálatoknál dolgozók, soha nem lehetnek teljesen elérhetetlenek.
Todd Davison, a Purbeck Personal Guarantee Insurance ügyvezetője szerint: "A munka teljes kikapcsolása nem mindenki számára opció. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra, ahol a munka iránti szenvedély nem ér véget délután 5 órakor vagy a szabadság alatt."
A Lepaya tanulmánya szerint a holland alkalmazottak 56%-a, a belgák 67%-a, a britek 70%-a, míg a németek 71%-a mondta magát stresszesnek. Németországban az oktatás, az autóipar, az egészségügy, a közszolgáltatások és a pénzügyi szektor tartozott a legstresszesebb ágazatok közé.
Az alkalmazottak nagy része – például a hollandok 29%-a és a belgák 47%-a – úgy gondolja, hogy a munkahelyi stressz kezelésének főként az alkalmazottak feladata. Ugyanakkor sokan, például a németek 57%-a és a britek 65%-a, nagyobb támogatást várnának a munkáltatóktól.
A kiégés is egyre többeket érint, különösen Londonban, ahol a brit dolgozók 91%-a tapasztalt magas stressz-szintet az elmúlt év során. Az Instant Offices tanulmánya szerint Londonban havonta több mint 2000 keresés érkezik a kiégéssel kapcsolatos problémákra, míg Amszterdamban és Berlinben is hasonló trend figyelhető meg.
A túlzott túlórák, a munkamennyiség és az elszigeteltség érzése mind hozzájárulhatnak a kiégéshez. Emellett a munkahelyi bizonytalanság és az anyagi problémák is stresszt okoznak.
A munkáltatók szerepe kulcsfontosságú a munkahelyi stressz kezelésében, legyen szó rugalmas munkavégzésről, mentális egészségügyi támogatásról vagy a munka-magánélet egyensúlyának elősegítéséről. Mert ahogy már mi is írtunk róla: a boldog munkavállaló versenyelőny!