betöltés folyamatban...

Mennyi szabadság jár neked? Számold ki könnyedén!

Tudd meg, hány nap szabadság illet meg Magyarországon, és hogyan számíthatod ki a pontos keretedet!

A munka és a pihenés egyensúlya elengedhetetlen a boldog és produktív élethez. Magyarországon a munkavállalóknak törvény szerint járó szabadság mennyisége és kiszámítása sokak számára bonyolultnak tűnhet. Ebben a cikkben bemutatjuk, kinek mennyi szabadság jár, hogyan tudod ezt egyszerűen kiszámítani, és milyen különleges esetekben járhat még plusz szabadság.

Kinek mennyi nap szabadság jár?

A magyar munkajog alapján a munkavállalóknak a következő szabadságkeretek érvényesek:

  1. Alap szabadság: A munkavállalóknak minimum 20 munkanap (4 hét) szabadság jár egy évben, ha teljes munkaidőben dolgoznak.

  2. Kiegészítő szabadság: Pótszabadságok járnak egyebek mellett életkor, 16 évesnél fiatalabb gyermekek, fogyatékkal élő gyermekek után, bizonyos munkakörnyezet vagy egészségkárosodás esetén. Például:

    • 25 munkanap (5 hét) jár a 25. életévét betöltött munkavállalóknak.
    • 28 munkanap jár a 40. életévét betöltött munkavállalóknak,
    • 30 munkanap (6 hét) jár a 45. életévét betöltött munkavállalónak. 
  3. Plusz szabadságok járnak:

    • 3 év alatti gyermekek nevelése esetén
    • Súlyos fogyatékossággal élők: Azok a munkavállalók, akik súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, szintén jogosultak kiegészítő szabadságra.
    • Házasság, szülés: Bizonyos esetekben (pl. házasságkötés, gyermek születése) is járhat extra szabadnap.
    • Jeles napok: Néhány munkahelyen a születésnapot is kiadják fizetett szabadságnak

Hogyan számolhatod ki a szabadságkeretedet?

A szabadságkeret kiszámítása egyszerűbb, mint gondolnád! Kövesd az alábbi lépéseket:

  1. Munkaviszony időtartama: Számold ki, hogy hány hónapot dolgoztál az adott munkahelyen. Ha egy évet ledolgoztál, az évi 20 munkanap szabadságot jelent.

  2. Töltsd ki a keretet: Ha például az év 6 hónapját töltötted el a cégnél, akkor a szabadságkereted:
    • (20 munkanap / 12 hónap) × 6 hónap = 10 munkanap
  3. Kiegészítő szabadság: Ha jogosult vagy kiegészítő szabadságra, azt is számítsd hozzá. Például ha 25 munkanapra vagy jogosult, a kiegészítő szabadságot is úgy oszd el, ahogy az alap szabadságot.
  4. Éves keret: Ha a munkaviszonyod év közben kezdődött, a szabadságod arányosan jár. Így a ténylegesen munkában töltött hónapok számát figyelembe kell venni.

Három fontos szabály a szabadság kiadásával kapcsolatban:

  1. Munkavállalói Kérés: A munkavállaló jogosult arra, hogy évente hét nap szabadság idejéről ő döntsön.  

  2. Összefüggő Szabadság: Minden munkavállaló számára jár évente egy alkalommal 14 nap folyamatos szabadság, amely tartalmazza a munkaszüneti napokat is.

  3. Értesítési Kötelezettség: A szabadság igényléséről vagy kiadásáról a feleknek legalább 15 nappal előre értesíteniük kell egymást.

Mi történik a megmaradt szabadsággal?

A megmaradt szabadság nem veszik el, legfeljebb egy évig kell felhasználni. A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy kérje a munkavállalót, használja fel a szabadságot a következő év végéig. Ha a munkavállaló a szabadságát nem tudja kivenni, akkor a munkáltató köteles kifizetni a megmaradt szabadságot, tehát ha az év végén marad még szabadság, azt pénzbeli juttatásként megkaphatod.

A szabadság kiszámítása nem bonyolult, ha tudod, mire figyelj! 20 munkanap az alap, de különböző tényezők alapján még több napra is jogosult lehetsz. Használj egyszerű arányosítást a kiszámításhoz, és ne feledd, hogy a megmaradt szabadságodat érdemes időben felhasználni, vagy akár pénzben is megkaphatod, ha nem tudtad azt kivenni.

Nagy segítségedre lehet a Profession szabadság-kalkulátora is!

Kapcsolódó cikkek

Még mindig tombol a feketemunka az építőiparban
Több mint fél milliárd forintnyi munkaügyi bírságot szabott ki a Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály az év első felében végzett ellenőrzés során. A legfrissebb jelentés szerint feketefoglalkoztatás miatt büntették meg a legtöbb munkáltatót, főként az építőipari szektorban.  
Így építi le a vállalatokat a munkahelyi stressz
A munkahelyeken fellépő pszichoszociális kockázatok súlyos hatással vannak az egyénre és a vállalatokra egyaránt. Ebben a cikkben feltárjuk, hogyan rombolja le a vállalatok teljesítményét és gazdasági stabilitását egyaránt, ha nem veszi elég komolyan a munkavállalói mentális egészségét és jólétét.
Tudta, hogy bizonyos munkaköröknél kötelező a védőoltás?
Újabb magyar Nobel-díj! A MUBI csapata ezúton gratulál Karikó Katalinnak, aki csapatával évtizedeken át dolgozott az mRNS technológián, amit végül a koronavírus elleni védőoltásnál alkalmaztak. Tudta, hogy a védőoltások munkaegészségügyi szempontból is fontosak és vannak munkakörök, ahol kötelezően alkalmaznunk kell őket?
A munkavállalók majdnem felének romlik a mentális egészsége a munkahelyén
Szeptember végén a mentális egészséggel kapcsolatos munkavédelmi konferenciát tartottak Toledoban, ahol több uniós tagország mellett Magyarország is képviselte magát. AZ Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, az OMMF nemrég közzétett egy tájékoztatót az eseményről, mely aggasztó adatokat mutat.
A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka
Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.
Munkavédelem az éttermekben - az egyszerű, de életmentő szabályok
Minden évben október 16-án világszerte ünneplik az Étel Világnapját. Ez nem csak az emberek testének táplálékául szolgál, hanem egyúttal gazdasági szektor is, amely sok millió embernek ad munkát. Egy vendéglátóipari egység sok kockázattal járó munkakörnyezetnek tekinthető. A világnap alkalmából érdemes megvizsgálni a munkavédelem szerepét és fontosságát éttermi környezetben.