Mesterséges intelligencia használata a munkahelyeken: itt az új EU-s szabályozás

Az Európai Unió 2024. július 12-én tette közzé az AI Act nevű rendeletét, amely alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia (AI) rendszerek szabályozását. A törvény célja, hogy átláthatóbbá és biztonságosabbá tegye a mesterséges intelligencia alkalmazását, hatásai minden, AI-t használó vagy fejlesztő vállalkozást érintenek. De pontosan hogyan érinti a szabályozás a vállalatokat?

Mi az AI Act és miért fontos?

Az AI Act az első átfogó szabályozás az Európai Unióban, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozik. A szabályozás a technológia biztonságos használatát és az etikai normák betartását helyezi előtérbe. Az új rendelet 2026. augusztus 2-án lép hatályba teljes egészében, de néhány rendelkezés - például a tiltott AI rendszerekre vonatkozó szabályok - már 2025. február 2-től érvénybe lépnek.

Kikre vonatkozik az AI Act?

Az AI Act minden olyan szervezetre kiterjed, amely mesterséges intelligenciát fejleszt, forgalmaz, importál vagy használ. Ez vonatkozik a nagyvállalatokra, kis- és középvállalkozásokra, startupokra, valamint állami intézményekre egyaránt. Az AI rendszerekkel foglalkozó cégeknek szigorúbb szabályokkal kell szembenézniük, míg az AI-t alkalmazó vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új előírásokhoz.

Milyen kötelezettségek várnak a vállalatokra?

Az AI Act a rendszereket kockázati szintjük alapján kategorizálja, és ennek megfelelően eltérő kötelezettségeket ír elő. A legszigorúbb előírások a magas kockázatú AI rendszerekre vonatkoznak, mint például a biometrikus azonosításra használt rendszerek vagy a munkaerő-felvételt támogató AI megoldások. Ezekre a rendszerekre szigorú minőségbiztosítási és kockázatkezelési követelmények vonatkoznak.

A kevésbé kockázatos AI rendszerek esetében elegendő az átláthatóság biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a rendszerek működésével és hatásaival.

Mi tilos az új szabályozás szerint?

Az AI Act tiltja az olyan rendszerek használatát, amelyek manipulatív vagy megtévesztő technikákat alkalmaznak, vagy kihasználják az emberek sebezhetőségét, például életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet alapján. Jó példa erre egy virtuális asszisztens, amely titokban befolyásolja a felhasználók döntéseit. Továbbá tilosak lesznek azok a rendszerek, amelyek cél nélkül gyűjtenek személyes adatokat.

Milyen bírságokra lehet számítani?

Az AI Act súlyos bírságokat helyez kilátásba a szabályok megsértése esetén. A tiltott AI rendszerek alkalmazása esetén a bírság elérheti akár a 35 millió eurót vagy az előző évi globális árbevétel 7%-át, attól függően, hogy melyik összeg a magasabb. Ez hasonlóan szigorú, mint a GDPR esetében tapasztalt szankciók.

Hogyan készülhetnek fel a cégek az új szabályozásra?

Az AI Act bevezetése azt jelzi, hogy az Európai Unió komolyan veszi a mesterséges intelligencia szabályozását. A vállalatoknak időben fel kell készülniük, hogy megfeleljenek az új előírásoknak, különösen azoknak, amelyek magas kockázatú rendszereket használnak. Ez nemcsak a technológiai fejlesztésekre, hanem az etikai normák betartására is kiterjed, biztosítva ezzel, hogy az AI rendszerek valóban az emberek érdekeit szolgálják.

Az AI Act által létrehozott szabályozási környezet átláthatóbbá és biztonságosabbá teszi a mesterséges intelligencia alkalmazását, miközben védi a felhasználókat és egyértelműbb kereteket biztosít a fejlesztők és vállalatok számára. A cégeknek érdemes most elkezdeni a felkészülést, hogy a jövőben is versenyképesek maradhassanak az új, szigorúbb szabályozási környezetben.

Forrás: ITC Global