A diákok foglalkoztatása sok előnnyel jár mind a munkáltatók, mind a fiatalok számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a jogi keret és a gyakorlati teendők.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Foglalkoztatásuk három módon valósulhat meg.
Alapbér: Ez az összeg, amit a diák a munkájáért kap.
Munkakör: Az a pozíció vagy feladat, amit a diák elvégez.
Bár a munkaviszony időtartama, jellege és a munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elemei a munkaszerződésnek, jó gyakorlat ezeket is belefoglalni. Fontos, hogy a 18 év alatti diákok szerződésének megkötéséhez a törvényes képviselő (többnyire a szülő) írásos hozzájárulása szükséges. Enélkül a szerződés érvénytelen.
A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz a munkavállaló munkába lépéséig. Ez a bejelentés elengedhetetlen ahhoz, hogy a foglalkoztatás ne minősüljön feketemunkának, és hogy a diák munkavállaló jogosult legyen nyugdíjra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra.
Ebben az esetben nem szükséges írásos szerződés, elegendő a NAV-nál történő bejelentés. Bár nem kötelező, érdemes egy írásos megállapodást kötni, amely tartalmazza a diák alapbérét és munkakörét. Ez a szerződés biztosítja mindkét fél számára a munkaviszony feltételeinek egyértelmű meghatározását. Ezt követően, még a munkavégzés megkezdése előtt, be kell jelentenie a foglalkoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
A bejelentés történhet online az Ügyfélkapun keresztül, vagy telefonon. Ez nélkülözhetetlen, mivel enélkül a foglalkoztatás illegálisnak minősül. Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó diákok jogosultak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra is, amennyiben a munkáltató időben és megfelelően bejelentette őket a NAV-hoz. Az ilyen foglalkoztatás mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében pedig legfeljebb öt egymást követő napra, havi 15 napra, éves szinten pedig 90 napra korlátozódik.
Ez a forma rugalmasságot biztosít mind a munkáltatóknak, mind a diákoknak, mivel az iskolaszövetkezetek szervezik meg a munkavégzést és biztosítják a megfelelő jogi hátteret.
Ahhoz, hogy munkáltatóként diák munkavállalókat alkalmazzon iskolaszövetkezeten keresztül, először fel kell vennie a kapcsolatot egy iskolaszövetkezettel. Miután megtalálta a megfelelő partnert, szerződést kell kötni velük, amely tartalmazza a munkavégzés részleteit, feltételeit és a szolgáltatási díjakat.
A következő lépés a munkaerő igénylése. Határozzuk meg, milyen munkakörökre van szükségünk, milyen képességekkel és tapasztalatokkal kell rendelkezniük a diákoknak, valamint a munkavégzés helyét és időpontját. Ezt követően a szövetkezet felkutatja a megfelelő diákokat és bemutatja őket a munkáltatónak.
Fontos megjegyezni, hogy az iskolaszövetkezeten keresztüli diákmunka során a diákokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat az iskolaszövetkezet végzi. Ez magában foglalja a diákok bejelentését, a bérszámfejtést, valamint a szükséges biztosítások megkötését. A munkáltatónak csupán az elvégzett munka alapján kell fizetnie a szövetkezetnek, amely továbbítja a bért a diákok felé.
A diákoknak legalább a minimálbér jár, ami napi 8 órás munkánál 2024-ben bruttó 266 800 forint havonta. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét kell megfizetni - az alábbi táblázatban ez látható pontosan.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel (ez leginkább csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a megkívánt középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik, részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2025. január 31-éig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.