Mit gondol a Magyar Munkavédelmi Akadémia a kötelező orvosi vizsgálat megszűnéséről?  

Gedeon András alapító tag osztotta meg gondolatait a témában. A szakember szerint a munkáltatókra, az alkalmazottakra, sőt az egészségügyi ellátórendszerre is komoly hatással lesz, ha eltörlik az alkalmassági vizsgálatot.

A munkavállalók biztonságát is szolgálja

A november 14-én benyújtott törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elhagyását, komolyan érintené a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások területét. Gedeon András, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapítója interjút adott a HR portálnak, ebben kifejtette: a tervezett változtatásoknak hosszú távú, komoly következményei lehetnek mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak, mind pedig az egészségügyi ellátórendszer számára.

Az alkalmassági vizsgálatok célja nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét is szolgálja. Ezek nélkül a kockázatok felmérése és az egészségügyi állapot monitorozása nehéz lenne, ami munkabalesetek, rosszullétek, sőt akár visszafordíthatatlan egészségkárosodások kockázatát növelné.

Az orvosoknak sem jó

A szakember szerint az eltörlés komoly hatással lenne a foglalkozás-egészségügyi orvosok helyzetére is. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok kiesése jelentősen megváltoztatná a szolgáltatások portfólióját, és a szakembereknek alkalmi feladat ellátásra korlátozódnának, ami módosításokat vagy akár felmondásokat is eredményezhet.

Gedeon András szerint az is fontos szempont, hogy nem kevés esetben egyedül a foglalkozás-egészségügyi orvos látja csak a munkavállalót és tudja felmérni az állapotát, ugyanis az még háziorvoshoz sem jár. Ennek fényében általános egészségromlással is számolhatunk eltörlés esetén. 

Ütközik az EGK irányelvekkel

A tervezett változások emellett szembe mennének az EGK keretirányelvével, amely szerint a munkavállalókat rendszeres egészségügyi felülvizsgálatnak kell alávetni. A javaslatnak visszanyerhető versenyképességet ígérő szándéka nem valószínű, hogy ellensúlyozná az egészségkárosodásokra és munkabalesetekre vonatkozó felelősség növekedését, ami komoly hátrányokat okozhat mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak.

A végső kérdés, hogy az adminisztrációs könnyítések milyen mértékben érik majd el a tervezett előnyöket a munkahelyi egészség és biztonság szempontjából. A viták és kihívások mellett kulcsfontosságú marad, hogy a törvényalkotók figyelembe vegyék az EGK irányelvét és a munkavédelmi rendszerek hatékonyságát, hogy valódi és fenntartható előnyöket teremtsenek minden érintett számára. Arról, hogy valóban eltörik-e a kötelező alkalmassági vizsgálatot, mi is írtunk cikket, a linkre kattintva olvasható.