Stressz, csend, kiégés – Miért a mentális egészség a munkahelyi biztonság egyik kulcsa?

A munkavédelem fogalma ma már nem merülhet ki a védősisakban és a csúszásmentes padlóban. A lelki egészség ugyanolyan fontos része a biztonságos munkakörnyezetnek, mint a fizikai kockázatok megelőzése – sőt, gyakran ezek okozói is lehetnek.

A "munkahelyi egészség" fogalma új értelmet nyer

– Amikor az egészség szóról hallunk, a legtöbben a testünkre gondolunk – mondja Nathan Shearman, a Red Umbrella nevű mentálhigiénés szervezet vezető terapeutája. – A munkahelyeken is jellemzően a fizikai kockázatokra fókuszálunk: balesetmegelőzésre, ergonómiára, biztonsági táblákra. Pedig az egészség definíciójához a mentális és szociális jólét is hozzátartozik. Ideje, hogy a munkahelyek ezt tükrözzék is.

A mentális egészség hiánya nemcsak egyéni probléma

A brit Munkahelyi Egészségvédelmi Hivatal (HSE) adatai szerint 2023/24-ben az összes munkahelyi megbetegedés több mint fele stresszre, szorongásra vagy depresszióra volt visszavezethető. Ezek az állapotok több mint 17 millió kiesett munkanapot eredményeztek – ami nemcsak az érintett munkavállalók életére, de a cégek termelékenységére és a gazdaság egészére is komoly hatással van.

A lelki megterheltség növeli a baleseti kockázatot

Shearman arra is felhívja a figyelmet, hogy a rossz mentális állapot a fizikai biztonságot is veszélyezteti. Egy 2023-as brit kutatás egyértelmű összefüggést talált a mentális megterheltség és a megnövekedett kockázatvállalási hajlam között. Egyszerűen fogalmazva: aki fejben nincs jól, az könnyebben szenved balesetet is.

A kulcs: bizalom és őszinte szervezeti kultúra

Mitől lesz egy munkahely mentálisan is biztonságos? A válasz a kultúrában rejlik. – Hiába van tréning és edukáció, ha a szervezeti kultúra nem támogatja a nyitottságot, akkor az egész nem ér semmit – fogalmaz Shearman.

A stressz, a kiégés, az állandó túlórázás sok helyen még mindig tabutéma vagy a gyengeség jelének számít, amit vagy elhallgatnak, vagy kinevetnek. Ez mérgező környezetet teremt.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú

Egy 2024-es kutatás szerint a közvetlen vezetők nagyobb hatással vannak a dolgozók mentális egészségére, mint az orvosuk, a terapeutájuk vagy akár a párjuk. Ennek ellenére sok vezető nincs felkészítve arra, hogyan ismerje fel a problémákat, és hogyan nyújtson segítséget.

– A vezetők az első vonalban vannak, és ha ők nem érzik magukat kompetensnek, akkor a dolgozók sem fogják megkapni a szükséges támogatást – hangsúlyozza Shearman. Ezért is fontos, hogy a vezetők mentálhigiénés képzést kapjanak, és megtanulják, hogyan kezeljék az ilyen jellegű helyzeteket.

Segítséget kérni nem gyengeség – hanem jogos elvárás

A szakértő szerint még a legjobban működő munkahelyeken is természetes, hogy időnként valaki nehezebb időszakon megy keresztül. A fontos az, hogy ilyenkor elérhető legyen számára a segítség – például pszichológus, tanácsadás vagy akár rugalmasabb munkavégzés formájában.

– Nincs olyan munkahely, ahol soha senki nem küzd mentális problémával – mondja Shearman. – De létezhetnek olyan munkahelyek, ahol nem marad egyedül a nehézségekkel.

A mentális egészség is munkavédelmi kérdés

Ideje, hogy a mentális egészség ne háttérbe szorított téma, hanem a munkavédelem szerves része legyen. Ahogy felmérjük az irodák fizikai kockázatait, úgy kell feltérképezni a lelki terheket is: túlzott nyomás, irreális elvárások, rossz kommunikáció, mérgező légkör – ezek mind veszélyt jelenthetnek.

Forrás: HR News