Hogyan válhat a te céged is balesetmentessé? – A Bradley-görbe titkai

Hogyan érhetjük el, hogy egy szervezet valóban megvalósítsa a munkavédelmi előírásokat? Miért van az, hogy egyes helyeken még a legjobb szándékú intézkedések is hatástalannak bizonyulnak? A válasz a munkavédelmi kultúrában keresendő, amelyet a Bradley-görbe segít megérteni és fejleszteni.

A biztonság iránti igény minden ember alapvető szükséglete, mégis óriási különbségek vannak abban, hogy ki mit tart biztonságosnak. A modern társadalmak ezt a szintet jogszabályokkal, szabványokkal és előírásokkal határozzák meg, amelyek célja, hogy minimálisra csökkentsék a balesetek és foglalkozási megbetegedések kockázatát.

De a jogszabályok önmagukban nem garantálják a biztonságot. Az elkerülhető balesetek megelőzéséhez három kulcsfontosságú tényező szükséges:

• Kockázatfelismerés – Azonosítani kell azokat a helyzeteket, amelyek potenciálisan veszélyesek lehetnek.
• Szabályismeret – Tisztában kell lenni a vonatkozó előírásokkal és azok gyakorlati alkalmazásával.
• Megfelelő végrehajtás – A szabályok betartásához a szükséges eszközök, képzés és vezetői támogatás biztosítása.

A munkavédelmi kultúra mértéke az egyének és a szervezetek ezen tényezők teljesítésére irányuló elkötelezettségén múlik. Ezt a fejlődést a Bradley-görbe teszi mérhetővé.

Mit mutat meg a Bradley-görbe?

A Bradley-görbét 1995-ben a DuPont vegyipari vállalat alkotta meg, hogy vizsgálni tudják a szervezetek munkavédelmi kultúrájának fejlettségét. A görbe a biztonsági teljesítményt négy szakaszra bontja, és két nagyobb csoportot különböztet meg:

• Külső kényszer által vezérelt szakaszok: ahol a szabályok betartása külső felügyelethez kötött.
• Belső motiváció által vezérelt szakaszok: ahol a munkavédelem az egyének belső elkötelezettségének köszönhetően valósul meg.

A Bradley-görbe szakaszai

1. Reaktív szakasz: A szervezet és az egyének úgy tekintenek a balesetekre, mint elkerülhetetlen eseményekre. A szabályok betartása minimális, és csak akkor lépnek közbe, ha már megtörtént a baj.
2. Függőségi szakasz: Megjelenik a felelős vezetők és felügyelet szerepe. A munkavédelmi szabályok betartása főként az irányítástól és ellenőrzéstől függ. Az egyének még nem érzik magukénak a felelősséget.
3. Önálló szakasz: Az egyének kezdenek felelősséget vállalni saját biztonságukért. A szabályok betartása nemcsak külső elvárás, hanem belső igény is. A balesetek száma jelentősen csökken, a biztonságos működés már szokássá válik.
4. Kölcsönös szakasz: A munkavédelmi kultúra csúcsát jelenti, ahol a szervezet tagjai egymás biztonságáért is felelősséget vállalnak. A cél a „nulla baleset,” amit közösen, együttműködve igyekeznek elérni.

Hogyan segíthet a Bradley-görbe a fejlődésben?

 A Bradley-görbe nemcsak a jelenlegi munkavédelmi kultúrád állapotát mutatja meg, hanem azt is, merre érdemes továbbhaladni. A szervezetek számára világosan megmutatja, hogy hol tartanak, és mi szükséges a következő szakasz eléréséhez.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a külső kényszer által vezérelt szakaszokból eljussunk a belső motiváció szintjére. Ehhez szükség van:

• Vezetői elkötelezettségre, amely példát mutat az egész szervezet számára.
• Képzésre és tudatosításra, hogy az egyének megértsék a szabályok fontosságát.
• Támogató munkahelyi környezetre, amely megkönnyíti a szabályok betartását.

Miért érdemes foglalkozni a Bradley-görbével?

A munkavédelmi kultúra fejlesztése nemcsak a balesetek számának csökkenését eredményezi, hanem javítja a dolgozók elégedettségét és a szervezet hatékonyságát is. Egy olyan munkahely, ahol a biztonság belső értékké válik, nemcsak kevesebb kockázattal jár, hanem vonzóbb is a munkavállalók és az üzleti partnerek számára. A Bradley-görbe alapján könnyen megállapíthatod, hogy a te céged melyik szakaszban helyezkedik el. Az első lépés a fejlődéshez az őszinte önértékelés. Ha szeretnéd, hogy szervezeted biztonsági kultúrája fejlődjön, fordulj hozzánk bizalommal! Segítünk az előrehaladásban – akár egyedi megoldásokkal is.

Források: Behaviour